Az ítélkezési szünetről általában

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2022.10.13 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján minden év július 15-e és augusztus 20-a, valamint december 24-e és január 1-je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. 

A polgári eljárásokban – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve egyes végrehajtási perekben és nemperes eljárásokban.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Vagyis főszabály szerint, amennyiben egy polgári peres eljárásban egy eljárási határidő az ítélkezési szünet időpontjára esik, akkor a határidő számításakor az ítélkezési szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, így az ítélkezési szünet tartamával eltolódik az eljárási cselekmény megtételére nyitva álló határidő is.

A polgári perrendtartás szabályai szerint az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni sem lehet.

Vajon milyen szabályok vonatkoznak a fizetési meghagyásos eljárásokra? Erről a típusú nemperes eljárásról külön törvény rendelkezik, azonban a törvény eltérő rendelkezése hiányában a fizetési meghagyásos eljárásra is a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni háttérszabályként. (Ez azt jelenti, hogy ha a polgári perrendtartáshoz képest speciális jogszabály nem határoz meg eltérő szabályt az eljárásra, akkor a speciális szabály által nem szabályozott kérdésekben a háttérszabályként működő polgári perrendtartás lesz az irányadó.)

Mivel a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény külön nem rendelkezik az ítélkezési szünetről, a polgári perrendtartásban rögzített szabályokat ebben a tekintetben is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó határidők számításánál az ítélkezési szünet szabályait alkalmazni kell. Ha például a kötelezett az ítélkezési szünet alatt veszi kézhez a fizetési meghagyást, akkor az ellentmondás benyújtására rendelkezésére álló 15 napos határidő csak a szünet után veszi kezdetét.

A közigazgatási perrendtartás szabályai azt mondják, hogy egy közigazgatási jogvitában – többek között – az ítélkezési szünet esetében a polgári perrendtartásban meghatározott szabályokat kell alkalmazni, így tehát a két eljárástípusban – legalábbis az ítélkezési szünet tekintetében – a szabályok azonosak.

Egy számunkra sérelmes közigazgatási döntéssel (például egy földhivatali határozattal) szemben a közigazgatási perrendtartás szabályai szerint a keresetlevelet a vitatott döntéstől számított 30 napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény kifejezett rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti. Vagyis, ha például egy számunkra sérelmes földhivatali határozatot július 10-én kézbesítenek a részünkre, akkor a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevelet – a közben megindult ítélkezési szünettől függetlenül – legkésőbb augusztus 30. napjáig elő kell terjesztenünk a vitatott határozatot hozó hatóság előtt.

Ellentétben a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidővel, ha például a keresetlevéllel megindított perben születik egy számunkra sérelmes bírósági döntés, a döntéssel szembeni Kúriai felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó határidőt már érinti az ítélkezési szünet, azaz ebben az esetben már figyelembe vehető az ítélkezési szünet időtartama, ami nem számít bele az egyébként nyitva álló 30 napos előterjesztési határidőbe.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Büntető ügyekben a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A bíróság az ítélkezési szünet ideje alatt is eljár az előállításos ügyekben, valamint a kényszerintézkedések alkalmazása esetén.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja