Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2020.07.02 | Ingatlan
Érdekes, de nem ritka eset, ha egy ingatlant az elhunyt szüleik örökösei már sok-sok éve, jóhiszeműen sajátjukként használnak, de a hagyatéki eljárás során derül ki, hogy az az ingatlan-nyilvántartás szerint nem is képezi tulajdonukat, hanem még egy korábbi tulajdonos szerepel a közhiteles adatbázisban.
Ennek oka leggyakrabban az, hogy korábban elmaradt egy, az ingatlanra vonatkozó tranzakció, általában adásvétel bejelentése, a tulajdonjog bejegyzése, bár az ügylet teljes mértékben lezajlott, a vételár kifizetést nyert, a birtokbalépés megtörtént.
Ilyenkor először kell meghatározni, hogy az elbirtoklás tekintetében a most hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.) vagy a 2013. március 15. napjáig hatályban volt, 1959. évi IV. törvényt (Régi Ptk.) kell alkalmazni. A 2013. március 15. napját megelőzően megvalósult elbirtoklás tekintetében a Régi Ptk. rendelkezései az irányadóak.
A Kúria 1/2014. PJE határozata és a PK 6. számú kollégiumi állásfoglalása szerint, ha az elbirtoklási idő már a jogelődnél eltelt, akkor már a jogelőd javára a tulajdonszerzés is bekövetkezett, és a jogelőd ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosává vált. Ilyen esetben a jogelőd örökhagyó hagyatékába tartozik az ingatlan, és az örökös ezt már öröklés jogcímén szerzi meg. Ha új birtokos öröklés, vagy más jogcímen nem szerzett még tulajdont, akkor elbirtoklás címén csak akkor szerezhet tulajdont, ha az elbirtoklási időn át külön maga is szakadatlanul birtokolta a dolgot sajátjaként, tehát ha önálló elbirtoklónak minősül.
A tulajdoni helyzet tisztázásához azonban még peres eljárást kell indítani az örökösnek az elbirtoklás és az öröklés elismerése érdekében, az ingatlan-nyilvántartásban már tévesen szereplő, régi tulajdonosok vagy örököseik ellen.
A Kúria az EBH2011. 2398. számú eseti döntésében rámutatott arra, hogy a „hagyatéki eljárás nem olyan hatósági eljárás, amelynek meg kell előznie az elbirtoklás iránti pert”. Vagyis a jogutód felperesnek alperesenként pontosan meg kell jelölnie az elbirtokolni kért ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosait vagy azok örököseit, minden ismert személyes adat feltüntetésével.
Szerencsés esetben, ha a felek között nincs ténylegesen vita azon, hogy az ingatlant a felperes jogelődje elbirtokolta, akkor a hosszas és költséges pereskedés helyett a bíróság előtti közvetítői eljárásban, bírósági egyezség útján békés módon is rendezhető bíróság által jóváhagyott módon a tulajdonjog.
Ha ingatlan elbirtoklásával kapcsolatos jogi kérdései merülnek fel, keresse Dr. Zalavári György szakértőnket.

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.
Kedvezményes ár 2026. június 18-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.




