Az ügygondnok szerepe a végrehajtási eljárás során

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.12.05 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Napjaink felgyorsult világában gyakran fordul elő az a helyzet, hogy valaki nem tudja megfizetni időben az esedékes tartozását (pl. banki hiteltartozás), a hitelező pedig nem vár tovább, hanem megindítja a tartozás behajtására irányuló végrehajtási eljárást. Ilyen esetekben az adósok gyakran nem vesznek tudomást, vagy nem értesülnek a végrehajtási eljárásról, és ezt követően a tartozás további és a kapcsolódó eljárások menetével sem törődnek.

De, ha az adós lefoglalható ingó, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik itthon, arra akkor is folytatható a végrehajtás, ha az illető adós nincs az országban, vagy a tartózkodási helye ismeretlen. A végrehajtó ebben az esetben ügygondnokot rendel ki az adós részére és a továbbiakban ez az ügygondnok gyakorolhatja az adóst megillető jogokat.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az ügygondnokra vonatkozó szabályokat bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) tartalmazza. Kiemeljük, hogy az ügygondnok az adósnak a végrehajtó által kirendelt képviselője, a jogállása a meghatalmazotthoz hasonlítható. Az ügygondnok kirendelése lehetséges polgári peres és nem peres eljárásokban egyaránt, bizonyos esetekben pedig kötelező is. A jogszabály az ügygondnoki jogintézménnyel kívánja biztosítani a végrehajtási eljárás lefolytatásának a lehetőségét azokban az esetekben, amikor ennek az adós személyében rejlő akadálya van.

Ügygondnok kirendelésére általában akkor kerül sor az eljárások során, ha a fél valamely tulajdonsága akadályozza abban, hogy az eljárásban saját magát megfelelően képviselje. Ilyen akadály megnyilvánulhat az adós személyében (pl. cselekvőképtelenség), vagy fizikailag is (pl. ismeretlen a lakóhelye).

A végrehajtási eljárások során az ügygondnok kirendelésére akkor kerül sor, ha az adós magát fizikai akadály miatt nem tudja képviselni. A Vht. 46. § (1) bekezdése szerint a végrehajtó az adós részére akkor rendel ki ügygondnokot, ha van lefoglalható vagyontárgya, de az adós a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, vagy b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, vagy c) meghalt, és jogutóda ismeretlen.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Az ügygondnok kirendelése mindezek alapján legalább három, egyidejűleg fennálló feltétel megléte esetén lehetséges. Így tehát, ha az adósnak (i) van lefoglalható vagyontárgya, (ii) nem tudja az eljárásban képviselni magát és (iii) nincs képviselője, akkor ügygondnokot rendel ki a végrehajtó a részére. Az ügygondnok legfontosabb kötelezettsége az adós érdekében történő képviselet, fő jogosultsága pedig az eljárásban való részvétel, valamint költségeinek és díjának megfizetésére való igény.

Abban az esetben, ha az adósnak van képviselője, akkor nincs szükség ügygondnok kirendelésére. A képviselő lehet akár törvényes képviselő (pl. gondnok), akár meghatalmazott is.

Az ügygondnok díját a végrehajtó állapítja meg. A végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő képviseletében közreműködő jogi képviselő díjazásáról a 12/1994. (IX. 8.) IM rendeletet kell alkalmazni.

Abban az esetben pedig, ha az adós egy cég és rendelkezik lefoglalható vagyonnal is, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, úgy a végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére és az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.

A fentiek alapján látható, hogy az ügygondnok jogintézménye az adósok jogainak védelme érdekében, valamint az eljárás jogszerűségének ellenőrzése végett került bevezetésre.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja