Az üzletrész-átruházás adójogi vonzatai magánszemély esetében

Szerző(k): Dr. Fehér Attila | 2022.03.31 | Cégjog

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha az adókötelezettség Szja. tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből származó jövedelem az üzletrész-átruházás ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az üzletrész megszerzésére fordított érték és az üzletrészhez kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet az Szja tv. előírásai szerint más jövedelem (így jellemzően egyéb jövedelem a 28. § (14) bekezdése alapján) megállapításánál kell figyelembe venni.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Üzletrész-átruházás esetén az üzletrész megszerzésére fordított értéknek tekinthető a társaság alapításakor rendelkezésre bocsátott, illetve törzstőkeemelés során rendelkezésre bocsátott törzsbetét alapító okirat szerinti összege. Az üzletrészhez kapcsolódó járulékos költség pedig az üzletrész megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás.

A bevételből a jövedelmet az üzletrész-átruházásról szóló szerződés keltének napján kell megállapítani, az adókötelezettség a megállapított jövedelem után a bevétel megszerzésének napján keletkezik.

Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

A személyi jövedelemadó mértéke szempontjából nincs (adóalap szempontjából azonban van) jelentősége annak, hogy az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevétel egyéb jövedelemnek vagy árfolyamnyereségből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy mindkét esetben az adó mértéke az adóalap 15%-a.

Fontos azonban tudni, hogy az üzletrész átruházása esetén elért jövedelem után nem csak személyi jövedelemadót, hanem a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: SZOCHO tv.) alapján szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2023

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Itt az utóbbi évek legjelentősebb Munka Törvénykönyve módosítása!!!

Bővített kiadás magyarázatokkal, az ítélkezési gyakorlatból vett példákkal és a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak értelmezésével

Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 600 oldal
Megjelenés: 2023. február 6.

Előrendelés ITT>>

A SZOCHO tv. 1. § (5) bekezdése alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelem után 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizet, azonban ennek mértéke maximalizált: addig kell fizetni, míg a természetes személy a tárgyévben meg nem fizette az adófizetési felső határát, vagyis a minimálbér huszonnégyszerese után az szociális hozzájárulási adót az összevont adóalapba tartozó jövedelme és meghatározott külön adózó jövedelmei (vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereség, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, stb.) után.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Fehér Attila

Dr. Fehér Attila
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
attila.feher@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja