Az üzletrész átruházásának adójogi vonzatai magánszemély esetében

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.12.20 | Cégjog

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja. tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből származó jövedelem az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az üzletrész megszerzésére fordított érték és az üzletrészhez kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet az Szja tv. előírásai szerint más jövedelem [így jellemezően a 28. § (14) bekezdése alapján egyéb jövedelem] megállapításánál kell figyelembe venni.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Üzletrész átruházása esetén az üzletrész megszerzésére fordított értéknek tekinthető a társaság alapításakor rendelkezésre bocsátott, illetve törzstőkeemelés során rendelkezésre bocsátott törzsbetét alapító okirat szerinti összege. Az üzletrészhez kapcsolódó járulékos költség pedig az üzletrész megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás.

A bevételből a jövedelmet az üzletrész-átruházásról szóló szerződés keltének napján kell megállapítani, az adókötelezettség a megállapított jövedelem után a bevétel megszerzésének napján keletkezik.

Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

A személyi jövedelemadó mértéke szempontjából nincs (adóalap szempontjából azonban van) jelentősége annak, hogy az üzletrész átruházása ellenében megszerzett bevétel egyéb jövedelemnek vagy árfolyamnyereségből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy mindkét esetben az adó mértéke az adóalap 15%-a.

Fontos azonban tudni, hogy az üzletrész átruházása esetén elért jövedelem után nem csak személyi jövedelemadót, hanem az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

Az egészségügyi hozzájárulás esetében viszont már nagy jelentősége van annak, hogy a megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek vagy árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül-e.

Az Eho tv. 3. § (3) bekezdése alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelem után 14% mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot.

A 450 000 forintos értékhatár számításakor figyelembe kell venni a magánszemély más jogviszonyból származó jövedelme után fizetett egészségügyi hozzájárulást, egészségbiztosítási járulékot is (természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék).

Ezzel szemben az egyéb jövedelemnek minősülő bevétel esetében – mint összevont adóalapba tartozó jövedelem – az Eho tv. 3. § (1) bekezdését kell alkalmazni és 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, felső határ nélkül.

Mindezekre tekintettel különös jelentősége van annak, hogy üzletrész esetében mi tekinthető a szokásos piaci értéknek.

Az Szja tv. 9. § 3. pontja alapján szokásos piaci értéknek azt az ellenértéket kell tekinteni, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

Ennél bővebb támpontot a jogszabály csak a nem független felek között meghatározott szokásos piaci érték esetében ad:

„üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.”

 Független felek között – bár a fent idézett jogszabályhely csak támpontként használható – az üzletrész szokásos piaci értékének meghatározása nem egyszerű feladat. A leggyakrabban alkalmazott módszerek: a jövedelemtermelő képességen alapuló, az eszközök értékén alapuló, illetve az összehasonlító módszer.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja