Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.09.26 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Cikksorozatunk I. részében már feltettük a nagy kérdést: ki minősül egy cég tényleges tulajdonosának? Természetesen a nagyszerű kérdésfeltevésen túl e korábbi cikkben már meg is határoztuk, hogy első körben ki lehet a tényleges tulajdonos.
Most pedig következzen a várva-várt második kör.
Annál is inkább, mivel a Rudolf által képviselt cég minél előbb szeretné megnyitni az új bankszámláját, amihez a tényleges tulajdonosok kilétének meghatározása elengedhetetlenül szükséges.
Bár korábban már leszögeztük, de azért nem árt újra átismételni, hogy tényleges tulajdonos kizárólag természetes személy lehet. Tehát addig kell felgöngyölíteni a cégek tulajdonosi láncolatát, amíg nem találunk egy olyan hús-vér embert, aki legalább egy bizonyos mértékben beleszólhat a cég életébe.
Segítségül továbbra is a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényt (Pmt.) hívjuk.
Tehát – a korábbi cikkben meghatározott eseteken túl – egy cég (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosának minősül az a természetes személy is, aki bármilyen egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol egy olyan cég felett, amely nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
![](https://jogado.hu/wp-content/uploads/2018/10/news-1644696_1280.png)
Tényleges tulajdonos továbbá az is, aki az adott cégben (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) meghatározó befolyással rendelkezik. És, hogy mit is jelent a meghatározó befolyás? A válaszért fel kell lapoznunk a Polgári Törvénykönyvet. Az itt olvasható definíció szerint a potenciális tényleges tulajdonosjelölt, azaz a befolyással rendelkező, akkor rendelkezik egy cégben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese. További feltétel e mellett, hogy a befolyással rendelkező jogosult a cég vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a cég más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
A fentiek ismertetésével tehát lezárult a kör. Így már Rudolf is könnyen (?) meg tudja határozni az általa képviselt cég (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosait.
Na, igen ám, de mi a helyzet akkor, ha egy cég esetében nincs olyan természetes személy, aki vagy a jelen cikkben vagy a korábbi cikkben foglaltaknak megfelelne?
Szerencsére a jogalkotó ezt a helyzetet is megoldja. Mivel ebben az esetben a Pmt. vonatkozó rendelkezése szerint a cég vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni.
Mielőtt a Kedves Olvasó elégedetten hátradőlne, megjegyeznénk, hogy egyelőre csak a cégek (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosainak meghatározását vettük sorra. Így cikksorozatunk a jövőben még kiegészül egy III. résszel is, melyben az alapítványok tényleges tulajdonosával, illetve a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel foglalkozunk. Továbbá megvizsgáljuk, hogy természetes személy esetén van-e egyáltalán értelme tényleges tulajdonosról beszélni.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.