Bankszámlanyitás nem csak cégeknek – De ki is a tényleges tulajdonos? II.

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.09.26 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk I. részében már feltettük a nagy kérdést: ki minősül egy cég tényleges tulajdonosának? Természetesen a nagyszerű kérdésfeltevésen túl e korábbi cikkben már meg is határoztuk, hogy első körben ki lehet a tényleges tulajdonos.

Most pedig következzen a várva-várt második kör.

Annál is inkább, mivel a Rudolf által képviselt cég minél előbb szeretné megnyitni az új bankszámláját, amihez a tényleges tulajdonosok kilétének meghatározása elengedhetetlenül szükséges.

Bár korábban már leszögeztük, de azért nem árt újra átismételni, hogy tényleges tulajdonos kizárólag természetes személy lehet. Tehát addig kell felgöngyölíteni a cégek tulajdonosi láncolatát, amíg nem találunk egy olyan hús-vér embert, aki legalább egy bizonyos mértékben beleszólhat a cég életébe.

Segítségül továbbra is a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényt (Pmt.) hívjuk.

Tehát – a korábbi cikkben meghatározott eseteken túl – egy cég (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosának minősül az a természetes személy is, aki bármilyen egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol egy olyan cég felett, amely nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak.

Tényleges tulajdonos továbbá az is, aki az adott cégben (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) meghatározó befolyással rendelkezik. És, hogy mit is jelent a meghatározó befolyás? A válaszért fel kell lapoznunk a Polgári Törvénykönyvet. Az itt olvasható definíció szerint a potenciális tényleges tulajdonosjelölt, azaz a befolyással rendelkező, akkor rendelkezik egy cégben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese. További feltétel e mellett, hogy a befolyással rendelkező jogosult a cég vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a cég más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A fentiek ismertetésével tehát lezárult a kör. Így már Rudolf is könnyen (?) meg tudja határozni az általa képviselt cég (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosait.

Na, igen ám, de mi a helyzet akkor, ha egy cég esetében nincs olyan természetes személy, aki vagy a jelen cikkben vagy a korábbi cikkben foglaltaknak megfelelne?

Szerencsére a jogalkotó ezt a helyzetet is megoldja. Mivel ebben az esetben a Pmt. vonatkozó rendelkezése szerint a cég vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni.

Mielőtt a Kedves Olvasó elégedetten hátradőlne, megjegyeznénk, hogy egyelőre csak a cégek (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosainak meghatározását vettük sorra. Így cikksorozatunk a jövőben még kiegészül egy III. résszel is, melyben az alapítványok tényleges tulajdonosával, illetve a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel foglalkozunk. Továbbá megvizsgáljuk, hogy természetes személy esetén van-e egyáltalán értelme tényleges tulajdonosról beszélni.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.