Behajthatatlan követelés – öröm az ürömben?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.10.03 | Követeléskezelés

Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a „levegőben lógva várja”, hogy elévüljön.

Mikor behajthatatlan egy követelés?

A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja. Eszerint a követelés – többek között – abban az esetben minősül behajthatatlannak, amennyiben

  • a követelésre vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás alapján nincs fedezet;
  • a követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni, ugyanis az érvényesítéssel kapcsolatos eljárás költségei nem állnak arányban a várhatóan behajtott összeggel;
  • az adós nem lelhető fel és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel.

Adóalap-csökkentő

Céges hitelezők, illetve egyéb jogosultak esetén a behajthatatlan követelés (a követelés behajthatatlan része) csökkenti a társasági adó alapját, azonban a számviteli törvény szerint a behajthatatlanság tényét és mértékét igazolni kell.

A behajthatatlanság igazolása

A végrehajtási törvény szerint a végrehajtás szünetel, amennyiben az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, vagy amennyiben a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Erről a tényről a végrehajtó jegyzőkönyvet állít ki, mely bizonyítja a követelés behajthatatlanságát.

Ugyanígy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a felszámoló a jogosult vagy a követelését már bejelentett hitelező kérésére kiadja a követelés behajthatatlanságáról szóló igazolást, melynek birtokában a hitelező cég kivezetheti a könyveiből a követelést.

A felszámolási eljárás során behajthatatlan követelések esetében azonban meg kell különböztetnünk a követelését még be nem jelentett jogosult és a már nyilvántartásba vett hitelező részére adott behajthatatlansági igazolást, annak következményei tekintetében.

A jogosult által kapott behajthatatlansági igazolással csökkenthető a társasági adó alapja, de miután követelését a bejelentésre nyitva álló határidőn belül nem jelentette be a felszámolásba, az adóssal szembeni követelése megszűnt, vagyis azt már semmilyen formában nem tarthatja nyilván a könyveiben.

Ezzel szemben a már nyilvántartásba vett hitelező választhat, hogy a nyilatkozat kiadása iránti kérelemmel együtt visszavonja-e hitelezői igényét vagy sem. Amennyiben a hitelező visszavonja hitelezői igényét, úgy kell tekinteni, mintha azt elő sem terjesztette volna, vagyis követelése az adóssal szemben megszűnik.

Egy kúriai döntés arra az álláspontra helyezkedett, miszerint az a körülmény, hogy az igazoltan behajthatatlan követelést a számviteli törvény szerint hitelezési veszteségként le kell írni, csupán azt jelenti, hogy a hitelező vagyonaként azt nem lehet a mérlegben kimutatni, azonban – amennyiben a hitelező nem vonja vissza hitelezői igényét – nem jelenti azt, hogy a hitelező az adóssal szemben fennálló polgári jogi igényét elengedte volna, ezért az ilyen követelést a mérlegen kívüli tételek között kell kimutatni.

Fontos és hangsúlyos, hogy a hitelezői igényt csak a hitelező kifejezett nyilatkozata alapján lehet visszavontnak tekinteni.

Ne legyünk tehát restek élni a behathatatlanságból származó adóalap-csökkentés lehetőségével és kérjük ki a végrehajtótól/felszámolótól a szükséges igazolásokat!

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR 2025

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.

Kedvezményes ár 2026. június 18-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja