Bevezetés a környezetvédelembe I. – a föld védelme

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.08.06 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Néhány soron következő blogcikken keresztül a környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat kívánjuk ismertetni.

Ezek a szabályok evidenciának tűnnek, mégis érdemes időről időre feleleveníteni őket.

Önmagában és összességében el lehet mondani, hogy minden környezeti elemet önmagában is, és a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni.

A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.

Figyelemmel arra, hogy az egyes környezeti elemek egymással kölcsönhatásban vannak, ez egyes környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy elhárítása céljából sem megengedett más környezeti elem károsítása, szennyezése, veszélyeztetése.

A föld, mint az egyik jelentős környezeti elem védelme az alábbiakra terjed ki:

• a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire,
• a talajra (talajvédelem),
• a kőzetekre és az ásványokra, valamint ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.

A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.

A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

A föld védelme keretében valamely beruházás (legyen ez építkezés, vagy akár bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről (humuszolás) és termőtalajkénti történő felhasználásáról.

A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan igénybevételi határértéket lehet, illetve egyes esetekben kell meghatározni.

A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek előkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddő elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg az erre megállapított határértéket.

A föld igénybevételével együtt járó tevékenység befejezése után pedig – amennyiben azonban jogszabály vagy hatósági határozat előírja, már a környezethasználat során is – a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni. Ezt nevezzük általában rekultivációnak.

A termőföld védelméről külön jogszabály rendelkezik.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.