Bírósági úton nem érvényesíthető követelés? Bizony, van ilyen!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2018.06.21 | Követeléskezelés

Ha ügyfelünknek követelése áll fenn egy másik személlyel vagy gazdasági társasággal szemben, elsődlegesen a felek közötti, peren kívüli egyezség létrehozása a fő cél. Amennyiben ez nem kivitelezhető, úgy jellemezően a követelés jogi úton történő érvényesítését javasoljuk, ha pénzügyileg gazdaságosnak tűnik. Ekkor általában az adós elleni fizetési meghagyás, polgári per, és ha az adós önkéntesen nem teljesít, a végrehajtási eljárás a követendő procedúra.

De ez nem mindig kivitelezhető. Léteznek olyan jogügyleteken alapuló követelések is, amelyek ugyan fennállnak, de az állam azokhoz a kikényszeríthetőség lehetőségét nem biztosítja. Ennek indoka egyszerűen az, hogy azokhoz nem fűződik társadalmi érdek. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen kötelmekből származó követelések – szemben az elévült követelésekkel – beszámításra sem alkalmasak. Ezeket a követeléseket nevezik a jogászok „naturalis obligatiónak”, vagy más néven „csonka kötelmeknek”. Megjegyezzük, hogy a jogszabály szerint a bírósági úton nem érvényesíthető követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződés nem semmis, csak az ilyen szerződésből eredő kötelezettségek bírósági úton ugyanúgy nem érvényesíthetőek, mint maga az alapkövetelés.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:121. §-a szerint bírósági úton nem érvényesíthető követelésnek minősülnek a játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve, ha a játékot vagy a fogadást állami engedély alapján bonyolítják le, a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések, továbbá azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján történő érvényesítését jogszabály kizárja.

A hatósági engedély alapján bonyolított játékból vagy fogadásból eredő követelés bírósági eljárásban érvényesíthető. Ezzel szemben a kölcsönadó által tudottan, kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés akkor sem érvényesíthető bírósági eljárásban, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le.

Amennyiben azonban az adós önkéntesen teljesíti a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelést, úgy az önkéntes teljesítést az adós nem követelheti vissza. Ebben az esetben az adós nem kérheti vissza a pénzt arra való hivatkozással, hogy ez a követelés szerencsejátékból származik, ezért bírósági úton nem is lenne kikényszeríthető.

Ha viszont a játék a külön törvényben meghatározott tiltott szerencsejátéknak tekintendő, úgy abban az esetben a szerződés tilos, más esetben (pl. ún. piramiselvre épülő játék esetében) pedig a jóerkölcsbe ütközik. Ha tiltott szerencsejátékból származik a követelés, akkor az semmis, így tehát még önkéntes fizetés esetén is visszakövetelhető az összeg.

A Ptk. ezen felül kimondja, hogy hivatalból kell figyelembe venni azt, hogy a követelés a jogszabályban felsorolt okokból bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésnek minősül-e. Bírósági úton nem érvényesíthető követelések – az elévülés esetét kivéve – így érdemben nem is bírálhatóak el.

A csonka kötelmekkel kapcsolatos vita esetén, ha a bírósághoz nem is, de mediátorhoz még fordulhatnak a felek. A mediációs eljárás során akár az ilyen típusú vitákban is születhet megoldás.

Ha Önnek is hasonló követelése áll fenn és tanácsra vagy mediátorra van szüksége, úgy bátran forduljon az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez, akik garantáltan tudnak segíteni problémás ügyeiben!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.