Bizonyítás a hulladékgazdálkodási eljárásban

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2023.02.16 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Aki gyakran jár el hatósági eljárásokban, tudja: az az egyik alapvetés, hogy a hatóságnak tényállástisztázási kötelezettsége van. Az erre vonatkozó előírásokat a hatósági eljárásokra vonatkozó mindenkor hatályos törvény, jelenleg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény írja elő.

Vannak azonban egyedi, speciális eljárások, amelyek esetében érvényesül a „lex specialis derogat legi generali” elve, azaz a különös előírás úgymond lerontja az általános szabályt. Ez az elv részben érvényesül a hulladékgazdálkodási eljárásokban is.

A kialakult joggyakorlat alapján rögzíthető, hogy a jogellenesen elhelyezett hulladék elszállítására és kezelésére irányadó felelősségi és kapcsolódó bizonyítási szabályokat a hulladéktörvény határozza meg. E körben a hulladéktörvény olyan speciális jogszabálynak minősül, amely megelőzi az általános jogszabályi előírásokat, a bizonyítási teherre is vonatkozóan.

Több bejegyzésben foglalkoztunk már az ingatlantulajdonosok kötelezettségeivel, valamint felelősségével. Ezzel kapcsolatosan fontos szabály, hogy ha a hulladék tulajdonosa vagy a korábbi birtokosa ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.

Az ingatlan tulajdonosa akkor mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét.

A bizonyítási teher tehát megfordul, és nem a hatóságot, hanem az ingatlantulajdonost terheli. Így amennyiben az érintett a hatóság előtt beazonosításra alkalmas módon nem nevezi meg a hulladékot jogellenesen elhelyező személyt, úgy nem mentesül a felelősség alól.

A Kúria egy eseti döntés keretében rámutatott arra, hogy a bizonyítási teher akkor fordul meg, ha az ingatlantulajdonos azt bizonyítja – és nem csak állítja –, hogy a hatóság a tényállástisztázási kötelezettségének nem tett eleget.

Ha a hatóság helyesen állapítja meg, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a hulladékot elhelyező vagy elhagyó személy(ek) kiléte nem határozható meg, és a további bizonyítás eredményeként új adatok ebben a körben nem várhatók, úgy eleget tesz a tényállástisztázási kötelezettségének.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.