Egy 0-val több vagy kevesebb, mit számít?

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2017.09.21 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Több százezer Ft-os műszaki cikkek mindösszesen pár ezer Ft-ért? Még a bolondnak is megéri! De vajon mennyire kell tartanunk attól, hogy míg más az évtized vételét bonyolítja, addig saját vállalkozásunk súlyos vesztéseget kell, hogy elkönyveljen egy teljesen blőd technikai hiba miatt?

Többször előfordult már, hogy egy webáruházban valamilyen informatikai malőr okán olyan alacsony árak jelentek meg az értékesített termékek mellett, hogy azok már szinte hihetetlennek tűntek. A fogyasztók persze nem restek ilyenkor és azonnal klikkelnek a megrendelés gombra, a webshop üzemeltetőnek pedig főhet a feje a bosszúságtól.

Ahhoz, hogy megtudjuk, van-e kiút a téves árkiírások okozta káoszból, a következő szabályokat érdemes megismerni.

Először is fontos tisztázni, hogy a webáruházakban megjelenő feltételek, így köztük az ár is, még nem minősül ajánlatnak, csak ajánlattételre történő felhívásnak. Ennek értelmében a vásárló hiába küld megrendelést az online látott információk birtokában, az csupán az első lépés, azaz az ajánlat lesz az adásvétel megkötésére. Ahhoz, hogy ténylegesen is létrejöjjön a szerződés és a webáruház köteles legyen a terméket kiszállítani, szükséges az ajánlat elfogadására vonatkozó határozott nyilatkozat.

Ezen a ponton viszont álljunk meg egy pillanatra. A webshopjog egyik alapkövének számító Ektv. ugyanis kimondja, hogy a webáruház köteles 48 órán belül visszaigazoló e-mailt küldeni a vásárlónak, ha nem szeretné, hogy a vevő mentesüljön az ajánlati kötöttsége alól. Ennek az e-mailnek azonban még nem kell konkrétan a megrendelést visszaigazolnia, elég, ha csak a vevő megrendelésének a megérkezését erősíti meg.

Vagyis, ha be is van állítva a webshopunkban, hogy rögtön küldje az automata levelet a rendelés beérkezéséről, nem kell megijednünk, a vevői megrendelést, mint ajánlatot visszautasíthatjuk mindaddig, amíg nem tájékoztattuk a vásárlót arról, hogy rendelése rögzítve van, netán már a kézbesítés is megkezdődött.

És hogy mi a helyzet, ha a rendszer mégis visszaigazolta a megrendelést?

Amennyiben nyilvánvaló, hogy a webshopon megjelenített ár nem lehet az adott termék tényleges vételára, mert szinte köztudomású, hogy milyen értéket képvisel a portéka, vagy az oldalon látszik, hogy a „téves” akció több száz százalékos kedvezményt jelent, akkor van menekülés.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény ugyanis általános jelleggel mondja ki, hogy egy kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. Márpedig, ha az átlagfogyasztó tudhatja, hogy a megjelenített ár téves, akkor azt is tudnia kell, hogy a webáruház üzemeltetője nem ezen az áron kíván szerződést kötni.

Ahogy pedig a Ptk. alapelvi szinten rögzíti, a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. De, ha az egyik fél akarata hiányzik, akkor a szerződés sem jön létre, azaz a nyilvánvalóan téves árra kötött ügyletet nem kell teljesíteni.

Azért nem árt, ha óvatosak vagyunk, jogvita esetén ugyanis az átlagfogyasztói tudattartalom  bizonyítása kemény dió lehet minden félnek.

Számlázási Kézikönyv 2017

Számlázási Kézikönyv 2017

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László
Ár: 8.900 Ft helyett 5.900 Ft

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Kálmán Kinga

Dr. Kálmán Kinga
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kinga.kalman@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja