Egyezségkötés a felszámolási eljárásban II.

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2020.01.16 | Követeléskezelés

Előző cikkünkben ismertettük a felszámolás alá került cégek megmentési lehetőségeit, amelyekre a felszámolás kezdeményezése és jogerős elrendelése közötti időszakban van lehetősége az adós társaságnak. Folytatásként a felszámolás jogerős elrendelését követő – szűk értelemben vett – felszámolási egyezség szabályait vesszük sorra.

Egy jogerősen felszámolás alá került társaság egyezségkötés útján történő megmentésére a törvény viszonylag sok időt enged. A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, egészen a felszámolási zárómérleg benyújtásáig bármikor helye van az adós és a hitelezők közötti egyezségnek, kivéve abban az esetben, ha a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás során rendelték el.

Az időbeli korláton túl fontos kivétel, hogy az egyezség megkötésében a felszámolási költségek, valamint az adóst terhelő tartásdíj-, életjáradék- és kártérítésijáradék-követelések jogosultjai nem vehetnek részt. Tehát például a munkabér és egyéb bérjellegű juttatások jogosultjaira az egyezség hatálya nem terjed ki, ugyanis ezen követelések jogosultjait az egyezségtől függetlenül ki kell elégíteni.

Az adósnak az egyezségkötés előkészítése során a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. A felszámolónak pedig egy olyan jelentést kell készítenie, amelyben összegzi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és külön tájékoztatást ad a felszámolási költségek, valamint az adóst terhelő tartásdíj-, életjáradék- és kártérítésijáradék-követelések jogosultjai eddigi és várható követeléseiről, valamint a számviteli törvény szerinti függő követelésekről, kötelezettségekről.

Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat az alapítói (tagsági) jogokat gyakorló legfőbb szerv, egyéni cég esetében a cégtulajdonos gyakorolja. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Ez alapján tehát például egy betéti társaság esetében a tagok gyűlésének legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az egyezség feltételeit tartalmazó határozat érvényességéhez. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor az előzőekben ismertetett döntéshozó felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni.

Az adós az előkészített egyezségi javaslat, a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program, a hitelezői lista és a felszámoló egyezség körébe vonható vagyon mértékéről szóló nyilatkozatának csatolásával kérheti a bíróságtól az egyezségi tárgyalás kitűzését. A bíróság a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart.

Az egyezségi tárgyalás során az adós és a hitelezők megállapodhatnak a kielégítési sorrendben, a teljesítési határidő módosításában, a kielégítés arányában és módjában, továbbá mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt a hitelezők szavazatának legalább a fele minden egyezségkötésre jogosult kategóriában támogatja, feltéve, hogy az egyezséget támogató hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a követelésük besorolásának megfelelő csoportban szavaznak, együtt a 40 napos határidőben bejelentkezettekkel, azonban szavazatukat a fenti számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Amennyiben a hitelezők a fentiek szerint az egyezséget megszavazzák, az egyezség létrejön, és annak hatálya kiterjed arra a hitelezőre is, aki azt nem támogatja. Utóbbit kényszeregyezségnek nevezzük.

A vitatott követeléssel rendelkező hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, de követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetén a kényszeregyezség rá is kihat. A vitatott követelés jogosultjának egyezség alapján járó összeget elkülönítve kell kezelni, és akkor kell kiadni, ha a bíróság a követelés fennállását jogerősen megállapította. Amennyiben a követelés alaptalannak bizonyult, a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig.

Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a bíróság az egyezséget jóváhagyja. A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.

Fontos, hogy azok a hitelezők, akik a felszámolási eljárásba nem jelentkeztek be, utóbb nem érvényesíthetik követelésüket az adóssal szemben, amennyiben a felszámolási eljárás egyezséggel zárult.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.