Élettársak vagyoni viszonyai

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2020.01.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az élettársak vagyoni viszonyai hasonló logika alapján épülnek fel, mint a házastársak esetében. Az élettársak rendezhetik az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel, és ennek hiányában létezik egy törvényes vagyonjogi rendszer.

Az élettársak vagyoni viszonyait szabályozó szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy jogszabály alapján – a házastársak között érvényesülhet.

A hitelezők érdekének védelme érdekében a törvény előírja, hogy a szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Amennyiben az élettársak között nincs eltérő megállapodás, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai érvényesülnek, ami azt jelenti, hogy az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, azaz mindkét élettárs csak saját vagyonát gyarapítja szerzeményeivel: egyikük szerzése sem hat ki a másikra, egymás tartozásaiért nem felelnek. Ennek a rendszernek a legfontosabb jellemzője az, hogy az élettársaknak kapcsolatuknál fogva nem keletkezik közös tulajdona. A Ptk. törvényes élettársi vagyonjogi rendszere nem a reálszerzés elvén áll, hanem a szerzeményben való részesedést teszi lehetővé. Míg házastársi vagyonközösség esetén főszabályként a házastársaknak a szerzés pillanatában keletkezik közös tulajdona, addig az élettársak törvényes vagyonjogi rendszerében közös vagyon az együttélés alapján nem keletkezik, hanem az értéktöbblet elve alapján lehet a vagyonjogi rendszer megszűnésekor a vagyonszaporulatból részesedést igényelni.

Az életközösség megszűnése esetén tehát bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását, azaz részesedést a másik félnél elért vagyoni többletből arra tekintettel, hogy az életközösség elősegítette a gyarapodást. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.