Elévülhetetlen érdemek? A ki nem adott szabadság megváltására vonatkozó igény

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.04.12 | Munkajog

Egy korábbi blogbejegyzésünkben már tisztáztuk, hogy a szabadságot – legalábbis annak nagyobb részét – nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.

Előállhat azonban olyan eset, amikor a munkaviszony megszűnéséig a munkavállaló – valamilyen, vagy a saját, vagy a munkáltató érdekkörében felmerült okból – nem vette igénybe az őt megillető összes szabadságot.

Mi a követendő eljárás ebben az esetben?

Főszabály szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. Fontos megemlíteni, hogy a szabadság megváltására csak ebben az egy esetben van lehetőség.

Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy nem csak a tárgyévi, hanem a korábbi évről maradt, ki nem adott szabadsággal kell vagy kellene elszámolniuk a feleknek, elsősorban a munkáltatónak.

A szabály ebben az esetben sem változik, a munkáltató megváltási kötelezettsége ilyenkor is fennáll.

Mi a teendő azonban akkor, ha a munkáltató nem tesz eleget a megváltási kötelezettségének, és nem számol el a munkavállalóval a munkaviszony megszűnésekor? Meddig igényelhető a szabadságmegváltás ellenértéke?

A munkajogi igények általánosan három év alatt évülnek el. Nem mindegy azonban egy korábbi évekre vonatkozóan ki nem adott szabadság esetén, hogy az elévülési idő mikor kezdődik.

Nos, értelmezésünk szerint, mivel az igény a munkaviszony megszűnésekor válik esedékessé, az elévülési idő is ebben az időpontban kezdődik, és nem ahhoz az évhez igazodik, amelyben a szabadságot ki kellett volna adni.

Nincs elzárva tehát a munkavállaló attól lehetőségtől, hogy a munkaviszony megszűnésétől számított 3 éven belül igényelje a volt munkáltatójától a szabadság megváltását.

Vagyis a címben feltett kérdésre a válasz az, hogy az érdemek ugyan elévülnek, de később, mint azt gondolnánk.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.