Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.02.14 | Közbeszerzés
A jogorvoslati eljárás belépője az ügyfélképesség. A Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtásához fűződő jogot az alábbiak szerint határozza meg:
„148. § (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)”
Az ügyfélképesség tulajdonképpen azt biztosítja, hogy a hivatkozott jogszabályhelyben nevesített szereplők a jogorvoslati eljárás alanyai lehetnek, azaz valamely jogsértés megállapítása érdekében jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezhetik a Döntőbizottságnál. Az ügyfélképesség vizsgálata azonban több aspektusból is rendkívül érdekes és komplex közbeszerzési-jogi terület. Jelen bejegyzésünkben a Közbeszerzési Döntőbizottság közelmúltban hozott határozatainak legfontosabb megállapításaira hívjuk fel olvasóink figyelmét.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A Döntőbizottság az ügyfélképesség fennállására vonatkozó döntését esetről esetre, a tényállás valamennyi releváns körülményének figyelembevételével hozza meg. A Kbt. 148. § (2) bekezdésének ugyanis lényegi eleme, hogy kérelmet nyújthat be […] az ajánlattevő […], akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A döntés központi kérdése tulajdonképpen jog vagy jogos érdek valós sérelme vagy veszélyeztetése. A Döntőbizottságnak, illetve a bíróságoknak is több olyan döntése született, amelyek szerint a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez fűződő jogos érdeknek valósnak és a vélt jogsérelem elhárítására alkalmasnak kell lennie (D.410/11/2018.).
Fennállhat-e az ügyfélképesség (azaz jog vagy jogos érdek), ha a kérelmező még a jogorvoslati eljárás eredményeként sem kerül szerződéskötési pozícióba?
Hangsúlyoznunk kell, hogy a Döntőbizottság korábbi gyakorlatából ismertek olyan határozatok, melyben az ügyfélképesség hiánya arra hivatkozással került megállapításra, miszerint a kérelmező szerződéskötési pozícióján egy eredményes jogorvoslati eljárás sem javítana, azaz a kérelmezővel való szerződéskötésnek nem áll fenn a reális lehetősége (D.248/12/2011.).
Szükségszerűen felmerül a kérdés: mindazon ajánlattevőket, akik nincsenek „nyerő pozícióban” ne illetné meg a jogszerű közbeszerzési eljárás lefolytatásához fűződő jogos érdek? Ilyen helyzetben az előzetes vitarendezés kezdeményezésén túl nem rendelkeznének további jogérvényesítési eszközökkel? Az érvénytelen ajánlatot tevőknek nem fűződik jogos érdeke ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének ajánlata valóban érvényes ajánlat legyen?
A fenti kérdések tekintetében a Döntőbizottság támogató gyakorlatot alakított ki a kérelmezők irányában. A D.406/31/2018. sz. határozatában megállapította, hogy „az I. r. kérelmező jogos érdeke a II. r. kérelmező/nyertes ajánlattevő ajánlata érvényessége tekintetében előterjesztett jogorvoslati kérelem vonatkozásában akkor is fennáll, ha az I. r. kérelmező ajánlatát jogszerűen nyilvánította érvénytelenné az ajánlatkérő”.
Ugyanezen álláspontra helyezkedett a Döntőbizottság a D.410/11/2018. sz. határozatában: „Jelen esetben a kérelmező ajánlata érvénytelen lett, azonban kizárólag a nyertes ajánlattevő minősül érvényes ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás 2. része tekintetében. Amennyiben tehát a nyertes ajánlattevő ajánlata nem lesz érvényes, az ajánlatkérőnek eredménytelenné kell nyilvánítania az eljárást, ezáltal a kérelmező számára megnyílik a lehetőség egy ajánlatkérő által indított új közbeszerzési eljáráson való részvételre. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezői érdeksérelem elhárítására a jogorvoslati kérelem alkalmas lehet, ezért a kérelmező ügyfélképessége fennáll az első és második kérelmi elem tekintetében fennáll.”
A jogos érdek ez utóbbi esetben abban nyilvánul meg, hogy amennyiben a kérelemmel sikeresen támadott jogorvoslati eljárást követően a közbeszerzési eljárásban szerződéskötésre nem kerülhetne sor, az érvénytelen ajánlattevők a beszerzési igény – jogszerű kielégítése céljából – ismételten kiírt közbeszerzési eljárásban új esélyekkel, azaz tiszta lappal indulhatnak.
A bejegyzésünk elején felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ügyfélképesség tulajdonképpen egy belépő a jogorvoslati eljárásba. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a jogorvoslati eljárás a kérelmező részéről eredményesen is zárul. A jogorvoslati eljárás jogvesztő határidői vagy az eljárásjogi kifogások további buktatókat jelenthetnek az eljárásban érintett felekre nézve.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.