Eltüntethető a „félcsillagos” termékértékelés?

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2021.10.14 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

A témakörben készített előző cikkünkben már utaltunk arra, hogy a digitális térben egyre jelentősebb marketingeszközként jelenik meg a vállalkozások online felületein megvalósuló kommentelés, illetve termékértékelés lehetősége. Abban a bejegyzésünkben a kommentekkel foglalkoztunk, míg jelen írásunkban az értékelésekkel kapcsolatos új követelményeket vesszük sorra. 

Figyelemmel arra, hogy az online értékelések hitelessége és elfogulatlansága kapcsán okkal merülhetnek fel aggályok, a magyar törvényhozás – eleget téve a vonatkozó uniós irányelvi kötelezettségének – 2022. május 28-ai hatálybalépéssel több helyen módosította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.), ezáltal is világossá téve, hogy az értékelésekkel kapcsolatos visszaélés fogyasztóvédelmi jogsértést valósít meg.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Kezdjük az egyszerűbb rendelkezésekkel: széles körben ismert az Fttv. mellékletében található „fekete lista”, ami azon kereskedelmi gyakorlatokat tartalmazza, amelyek minden további körülmény vizsgálatától függetlenül tisztességtelennek, ennélfogva jogsértőnek minősülnek.  A törvénymódosítás következtében az eddig 31 elemből álló lista kiegészül négy további tilalmazott magatartással, melyek közül a témánk szempontjából az alábbi kettőre hívjuk fel a figyelmet:

34.  Annak állítása, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, anélkül, hogy észszerű és arányos lépésekre kerülne sor annak ellenőrzésére, hogy az értékelések ilyen fogyasztóktól származnak.

35. A termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások benyújtása, illetve más jogi vagy természetes személy megbízása ezzel, vagy fogyasztói értékelések vagy közösségi médiában történő ajánlások valótlan bemutatása.  

A 34. pontban szabályozott esetkör tehát azt tilalmazza, ha a vásárlói értékelésekhez kapcsolódó kommunikáció kifejezetten azt állítja, hogy kizárólag a terméket ténylegesen megvásárló vagy kipróbáló személyek végezték el az értékelést, miközben nincs alkalmazásban olyan technikai eszköz, amely ennek ellenőrzését elvégezné (például kizárólag rendelésszám beírását követően van lehetőség értékelni/kommentelni).

Ezzel szemben a 35. pont magának az értékeléseknek a hamisítását tiltja, amely megvalósulhat „bérkommentelők” vagy mesterséges intelligencia alkalmazásával, de akár valós értékelés manipulálásával is. Ebbe az esetkörbe tartozik a negatív értékelések eltávolítása vagy a negatív kommentek indokolatlan törlése is, tehát érdemes lesz ezentúl mellőzni a félcsillagos értékelések eltávolítására irányuló kísérleteket, még akkor is, ha marketing szempontból ez mutatkozik célravezetőnek.

A vásárlói értékelések valódiságának ellenőrzése körében ugyanakkor a törvénymódosítás további feltételeket is támaszt.  Az Fttv. 7. §-a 2022. májusától kiegészül egy f) ponttal is, amely jelentős információnak minősíti azt a kérdést, hogy a vállalkozás biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták.

Miért fontos ez? Nos, az Fttv. 7. § (1) bekezdése megtévesztőnek – és ezért tilalmazottnak – minősíti azt a kereskedelmi gyakorlatot, amely a „fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas”.

Figyelemmel arra, hogy a törvénymódosítás következtében a vásárlói értékelések valódiságának ellenőrzése olyan jelentős információ, amely szükséges a fogyasztók tájékozott ügyleti döntéséhez, a vállalkozás akkor is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, ha nem hívja fel az online felületeit látogatók figyelmét arra, hogy az értékelések valódiságának ellenőrzése nem történik meg. Ennek megfelelően a hallgatás sem helyes stratégia akkor, ha ténylegesen nincs ilyen ellenőrzési gyakorlat az értékelések kapcsán, annak tényéről a fogyasztókat világosan tájékoztatni kell.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Ha jobban belegondolunk, ebben a követelményben semmi ördögtől való nincs: bár a nyilvánvalóan hamis értékeléseket és kommenteket könnyebben ki tudjuk szúrni, egy-egy jól megszerkesztett, valódinak tűnő álértékelés azonnal megerősítheti a vásárlási szándékunkat, így joggal várható el egy arra vonatkozó felhívás, hogy az egyes értékelések nem biztos, hogy tényleges vásárlóktól származnak.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja