Érdekes kérdés: megszüntethető-e a szerződésmódosítás egyoldalúan?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.04.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy egyoldalú jognyilatkozattal meg lehet-e szüntetni a szerződésmódosítást úgy, hogy az az alapszerződésünket ne érintse. 

Gondoljunk csak bele: a privát és az üzleti szférában is gyakran előforduló eset, hogy egy tartós szerződés alapján valamilyen alapcsomagot tartalmazó szolgáltatást veszünk igénybe rendszeresen (pl.: felhő, stream, IT-support, adatbázis-hozzáférés stb.), majd később felmerül az igényünk arra, hogy az alapcsomagon felül, arra alapozva egy-egy kiterjesztést/bővítményt mint plusz szolgáltatást vegyünk igénybe. Ekkor az (alap)szerződésünket szerződésmódosítással módosítjuk és plusz ellenérték fejében igénybe vesszük a további szolgáltatás(oka)t. Az alapcsomagként nyújtott szolgáltatással elégedettek voltunk (hiszen ezért rendeltük meg az ehhez tartozó plusz szolgáltatást), de mi a helyzet akkor, ha a szerződésmódosítással megrendelt plusz szolgáltatással vagyunk elégedetlenek. Mit lehet tenni, ha később vissza akarom mondani a plusz szolgáltatást úgy, hogy az alapcsomag nyújtotta szolgáltatást a jövőben is igénybe kívánom venni? El lehet-e állni csak a szerződésmódosítástól, vagy fel lehet-e mondani csak azt?

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A válaszhoz előszőr tisztázni kell három fogalmat: a szerződés, a szerződésmódosítás és a részleges szerződésszegés fogalmát.

Ahhoz, hogy a szerződés (a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére [Ptk. 6:58. §]) létrejöjjön szükséges

  • a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése és
  • a felek lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása.

A felek a szerződésük tartalmát (és kötelezettségvállalásuk jogcímét) kölcsönös és egybehangzó akarattal módosíthatják úgy, hogy a szerződésnek a szerződésmódosítással nem érintett részei változatlanok maradnak. A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. [Ptk. 6:191. §]

A cikkünk alapjául szolgáló kérdés megválaszolásához ezen a ponton egy fontos elhatárolást kell megtennünk. Abszolút elméleti jelleggel a válaszhoz a szerződésmódosításokat két csoportra kell osztanunk azok tartalma alapján, ugyanis a Ptk. szerint szerződésmódosításnak minősül például a szerződésben rögzített kapcsolattartói adatok, számlázási mód, székhely, számlaszám stb. megváltoztatása is és a fenti példa szerinti plusz szolgáltatás, további ellenérték fejében történő megrendelése is. Ezek alapján tehát három – elméleti – kategóriára oszthatjuk az egyes szerződésmódosításokat:

ad1. az olyan szerződésmódosítás, amellyel az alapszerződés alapján nyújtott szolgáltatástól elválasztható, további és önálló szolgáltatás megrendelésére kerül sor;

ad2. az olyan szerződésmódosítás, amellyel az alapszerződés alapján nyújtott szolgáltatástól fizikailag, jogilag el nem választható (tehát azzal oszthatatlan) további szolgáltatást rendelünk meg; (ide tartozik az az eset is, amikor amúgy osztható a további szolgáltatás, de mi mint jogosultak (fikcióval) oszthatatlannak minősítjük az alapszolgáltatással);

ad3. az olyan szerződésmódosítás, amely a kötelem tárgyát és lényeges tartalmát nem változtatja meg (pl.: kapcsolattartói adatok, számlázási mód, székhely, számlaszám stb. megváltoztatása).

Miért fontos ez az elhatárolás?

Abban az esetben, ha a szerződésmódosítással megrendelt plusz szolgáltatás osztható (ad1.), akkor a részleges szerződésszegés [Ptk. 6:149. §] jogintézményére hivatkozással fennáll a lehetősége, hogy a kötelezett (szolgáltató) által nyújtott szolgáltatásnak csak egy részére vonatkoztatva érvényesítsük a nem megfelelő teljesítésből eredő igényeinket. 

6:149. § [Részleges szerződésszegés] 

„Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.”

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

Másképpen fogalmazva, ha problémánk csak a szerződésmódosítással igénybe vett többletszolgáltatással van, akkor a részleges szerződésszegés jogintézménye alapján lehetőségünk van csak szerződésmódosítást felmondani, attól – adott esetben – elállni vagy más (arányos) jogkövetkezményt alkalmazni.

Álláspontunk szerint ez a lehetőség alapot adhat arra, hogy az alapszerződés szerinti szolgáltatást változatlanul igénybe véve az alapszerződés érintetlenül hagyásával, kizárólag a szerződésmódosítást szüntessük meg egyoldalú jognyilatkozattal.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja