Érvényes az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2021.06.24 | Ingatlan

A Kúria a Pfv.VI.20.087/2020/10. számú eseti döntésében azzal a gyakori esettel foglalkozott, amikor a társasház alapító okiratában a tulajdonosok kikötötték egymás ingatlanai tekintetében az elővásárlási jogot, azonban ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen okból elmaradt.

A konkrét ügyben eljáró ügyvéd az okiratszerkesztés során beszerezte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan tulajdoni lapját, és megkérte a szerződő feleket, hogy adják át részére a hatályos társasházi alapító okiratot. Azonban a szerződő felek az alapító okiratra vonatkozó kérését nem tudták teljesíteni, mert azzal nem rendelkeztek, és a társasház közös képviselőjétől is sikertelenül próbálták megszerezni. Az eladó az ügyvédet arról tájékoztatta, hogy elővásárlási jog fennállásáról nincsen tudomása. Az elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásban a társasház főlapjára nem került bejegyzésre. Az ügyletet a felek abban a tudatban kötötték meg, hogy nincs elővásárlásra jogosult.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Azonban később jelentkezett egy tulajdonostárs a társasházban, aki jelezte, hogy az alapító okirat alapján a külön tulajdonban álló ingatlan tekintetében a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg, és élni kívánt ezen a jogával. Ebből a tényállásból alakult ki a felek között a jogvita.

A végső bírósági döntés szerint az elővásárlási jogra csak azokkal szemben lehet hivatkozni, akik azt követően vásárolnak az ingatlanban tulajdonjogot, miután az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert. Ha ez elmarad, akkor az elővásárlási jog csak az azt szerződésben létrehozó, a társasházi alapító okiratot aláíró tulajdonostársak között létesít jogot és kötelezettséget. Ezért a bírói gyakorlat szerint az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jogra a jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett vevővel szemben nem lehet hivatkozni, vele szemben ez érvényesen nem jött létre.

A perben a Kúria vizsgálta az ügyvéd feladatait is az adásvétellel kapcsolatban, és azt az álláspontot foglalta el, hogy társasházi ingatlan adásvétele során a megbízott ügyvéd köteles a konkrét lakás és a társasházi törzslap ellenőrzését elvégezni a szerződéses elővásárlási jog fennállásának vizsgálata kapcsán, de az alapító okiratot nem kell beszereznie. Kiemelendő, hogy alapító okiratban kikötött elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásban a társasház főlapjára kell bejegyezni, amiatt az adásvételt megelőzően nemcsak a konkrét lakás vagy más albetét tulajdoni lapját, hanem a társasház törzslapját is be kell szereznie és ellenőriznie kell az eljáró ügyvédnek.

A Kúria kimondta azt is, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd nem körültekintő, nem kellően gondos eljárása a vevő terhére értékelendő, annak ellenére, hogy az ügyvédnek nincsen olyan kötelezettsége, hogy beszerezze a hatályos társasházi alapító okiratot. A jelen blogcikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd álláspontja szerint, ha nem is terheli olyan kötelezettség az ügyvédet, hogy beszerezze a hatályos alapító okiratot, a vevő jogai védelmében célszerű ezt minden esetben megtennie, illetve igazolható módon megkísérelnie.

A Kúria ítélete szerint az elővásárlási jog megsértése miatt indított perben a jogszerző jó-, vagy rosszhiszeműségének is jelentősége van, mivel védekezhet azzal, hogy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett tulajdonjogot. Egy jóhiszemű kívülálló személy számára csak azok a korlátozások állnak fenn az ingatlanon, amelyek láthatóak a társasház tulajdoni lapján. Ha az elővásárlási jog nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, és más forrásból sem kapnak erről tájékoztatást, akkor sem a vevőnek, sem az őt képviselő ügyvédnek nem kell azzal számolnia, hogy létezik elővásárlási jog. Nem tekinthető jóhiszeműnek az a személy, aki az ügyletkötést megelőzően az ingatlan-nyilvántartás tartalmának hibájáról vagy az elővásárlási jog létezéséről tudott, vagy arról tudnia kellett.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A kúriai határozat rámutat arra, hogy gondosan kell eljárni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tekintetében akkor, amikor a társasházi tulajdonosok az alapító okiratban szerződéses elővásárlási jogot hoznak létre, mert a társasház törzslapjára történő bejegyzés elmulasztása a tulajdonostársak elővásárlási jogának gyakorlását külső, harmadik személyekkel szemben meghiúsíthatja. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja