Felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.09.03 | Cégjog

Talán érdemes már az elején tisztázni, hogy a felügyelőbizottság a jogi személyek tulajdonosi ellenőrzésének egyik legfőbb eszköze. A tulajdonosok felügyelőbizottság létrehozásával ellenőrizhetik a jogi személy törvényes és gazdaságos működését, így legfőképpen az ügyvezetés ténykedéseit. Azaz a tulajdonosok a  felügyelőbizottságon keresztül tarthatják szemmel legkézenfekvőbben az ügyvezetést.

Mivel a felügyelőbizottság létrehozása elsősorban a tulajdonosok érdekeit szolgálja – hiszen a jogi személy törvényes és gazdaságos működése elsősorban a tulajdonosok érdeke –, így a jogalkotó a jogi személyek tekintetében nem teszi általánosan kötelezővé felügyelőbizottság létrehozását. Sőt, a jogi személyek kategóriáján belül található alkategória, a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) esetében sem teszi főszabály szerint kötelezővé. Fogalmazhatunk úgy is, hogy felügyelőbizottság létrehozása nem kötelező, ám de erősen ajánlott.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Van azonban egy olyan eset, amikor a jogalkotó általánosságban, valamennyi gazdasági társaság tekintetében kötelezővé teszi felügyelőbizottság létrehozását.

Felügyelőbizottság létrehozása kötelező, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. Azaz kizárólag abban az esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása valamennyi gazdasági társaság esetén, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek pedig az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt.

Ám ha az üzemi tanács lemond a felügyelőbizottságban való részvétel jogáról, úgy a dolgozói létszámtól függetlenül ismételten csak nem kötelező a felügyelőbizottság létrehozása. E lemondás azonban csak meghatározott időre, legfeljebb öt évre vonatkozhat, és a lemondás feltétele, hogy a társaság más előny biztosításával kompenzálja a dolgozók e jogáról való lemondását.

Ha a felügyelőbizottság létrehozása kötelező, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll, akiket először akkor kell megválasztani, amikor a társaság legfőbb szerve annak az üzleti évnek beszámolóját tárgyalja, amelyben az éves átlagos munkavállalói létszám elérte a kétszáz főt. A munkavállalói küldötteket az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából a gazdasági társaságnál működő szakszervezetek véleményének figyelembevételével. Ám a felügyelőbizottság szabályszerű megalakításának nem akadálya, ha az üzemi tanács nem jelöl ki dolgozókat.

Ha a társaság beszámolójának elfogadásakor megállapításra kerül, hogy a munkavállalói létszám az előző üzleti évben kétszáz fő alá csökkent, megszűnik a munkavállalói küldöttek felügyelőbizottságban való részvételi joga.

Egyébként a dolgozóknak a felügyelőbizottságban való részvételének kellően rugalmasan történő szabályozás érdekében a vonatkozó törvényi rendelkezés csak a normáktól való olyan eltérést tiltja, amely a dolgozói részvétel szabályait a munkavállalókra nézve a törvényben előírtnál hátrányosabban határozza meg.

Hangsúlyozzuk, hogy a felügyelőbizottság létrehozásának vannak a dolgozói részvételen kívül más kötelező esetei is. Ezek azonban vagy a Ptk. rendelkezésein kívül, más jogszabályokban szereplő előírásokon nyugszanak, vagy egyes társasági típusokhoz kapcsolódnak, ezért a gazdasági társaságok egészére kiterjedő, általános szabályozásuk szükségtelen.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja