Felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei

Szerző(k): Dr. Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.09.03 | Cégjog

Talán érdemes már az elején tisztázni, hogy a felügyelőbizottság a jogi személyek tulajdonosi ellenőrzésének egyik legfőbb eszköze. A tulajdonosok felügyelőbizottság létrehozásával ellenőrizhetik a jogi személy törvényes és gazdaságos működését, így legfőképpen az ügyvezetés ténykedéseit. Azaz a tulajdonosok a  felügyelőbizottságon keresztül tarthatják szemmel legkézenfekvőbben az ügyvezetést.

Mivel a felügyelőbizottság létrehozása elsősorban a tulajdonosok érdekeit szolgálja – hiszen a jogi személy törvényes és gazdaságos működése elsősorban a tulajdonosok érdeke –, így a jogalkotó a jogi személyek tekintetében nem teszi általánosan kötelezővé felügyelőbizottság létrehozását. Sőt, a jogi személyek kategóriáján belül található alkategória, a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) esetében sem teszi főszabály szerint kötelezővé. Fogalmazhatunk úgy is, hogy felügyelőbizottság létrehozása nem kötelező, ám de erősen ajánlott.

Van azonban egy olyan eset, amikor a jogalkotó általánosságban, valamennyi gazdasági társaság tekintetében kötelezővé teszi felügyelőbizottság létrehozását.

Felügyelőbizottság létrehozása kötelező, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. Azaz kizárólag abban az esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása valamennyi gazdasági társaság esetén, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek pedig az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt.

Ám ha az üzemi tanács lemond a felügyelőbizottságban való részvétel jogáról, úgy a dolgozói létszámtól függetlenül ismételten csak nem kötelező a felügyelőbizottság létrehozása. E lemondás azonban csak meghatározott időre, legfeljebb öt évre vonatkozhat, és a lemondás feltétele, hogy a társaság más előny biztosításával kompenzálja a dolgozók e jogáról való lemondását.

Ha a felügyelőbizottság létrehozása kötelező, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll, akiket először akkor kell megválasztani, amikor a társaság legfőbb szerve annak az üzleti évnek beszámolóját tárgyalja, amelyben az éves átlagos munkavállalói létszám elérte a kétszáz főt. A munkavállalói küldötteket az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából a gazdasági társaságnál működő szakszervezetek véleményének figyelembevételével. Ám a felügyelőbizottság szabályszerű megalakításának nem akadálya, ha az üzemi tanács nem jelöl ki dolgozókat.

Ha a társaság beszámolójának elfogadásakor megállapításra kerül, hogy a munkavállalói létszám az előző üzleti évben kétszáz fő alá csökkent, megszűnik a munkavállalói küldöttek felügyelőbizottságban való részvételi joga.

Egyébként a dolgozóknak a felügyelőbizottságban való részvételének kellően rugalmasan történő szabályozás érdekében a vonatkozó törvényi rendelkezés csak a normáktól való olyan eltérést tiltja, amely a dolgozói részvétel szabályait a munkavállalókra nézve a törvényben előírtnál hátrányosabban határozza meg.

Hangsúlyozzuk, hogy a felügyelőbizottság létrehozásának vannak a dolgozói részvételen kívül más kötelező esetei is. Ezek azonban vagy a Ptk. rendelkezésein kívül, más jogszabályokban szereplő előírásokon nyugszanak, vagy egyes társasági típusokhoz kapcsolódnak, ezért a gazdasági társaságok egészére kiterjedő, általános szabályozásuk szükségtelen.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.