Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.09.03 | Cégjog
Talán érdemes már az elején tisztázni, hogy a felügyelőbizottság a jogi személyek tulajdonosi ellenőrzésének egyik legfőbb eszköze. A tulajdonosok felügyelőbizottság létrehozásával ellenőrizhetik a jogi személy törvényes és gazdaságos működését, így legfőképpen az ügyvezetés ténykedéseit. Azaz a tulajdonosok a felügyelőbizottságon keresztül tarthatják szemmel legkézenfekvőbben az ügyvezetést.
Mivel a felügyelőbizottság létrehozása elsősorban a tulajdonosok érdekeit szolgálja – hiszen a jogi személy törvényes és gazdaságos működése elsősorban a tulajdonosok érdeke –, így a jogalkotó a jogi személyek tekintetében nem teszi általánosan kötelezővé felügyelőbizottság létrehozását. Sőt, a jogi személyek kategóriáján belül található alkategória, a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) esetében sem teszi főszabály szerint kötelezővé. Fogalmazhatunk úgy is, hogy felügyelőbizottság létrehozása nem kötelező, ám de erősen ajánlott.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Van azonban egy olyan eset, amikor a jogalkotó általánosságban, valamennyi gazdasági társaság tekintetében kötelezővé teszi felügyelőbizottság létrehozását.
Felügyelőbizottság létrehozása kötelező, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. Azaz kizárólag abban az esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása valamennyi gazdasági társaság esetén, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek pedig az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt.
Ám ha az üzemi tanács lemond a felügyelőbizottságban való részvétel jogáról, úgy a dolgozói létszámtól függetlenül ismételten csak nem kötelező a felügyelőbizottság létrehozása. E lemondás azonban csak meghatározott időre, legfeljebb öt évre vonatkozhat, és a lemondás feltétele, hogy a társaság más előny biztosításával kompenzálja a dolgozók e jogáról való lemondását.
Ha a felügyelőbizottság létrehozása kötelező, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll, akiket először akkor kell megválasztani, amikor a társaság legfőbb szerve annak az üzleti évnek beszámolóját tárgyalja, amelyben az éves átlagos munkavállalói létszám elérte a kétszáz főt. A munkavállalói küldötteket az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából a gazdasági társaságnál működő szakszervezetek véleményének figyelembevételével. Ám a felügyelőbizottság szabályszerű megalakításának nem akadálya, ha az üzemi tanács nem jelöl ki dolgozókat.
Ha a társaság beszámolójának elfogadásakor megállapításra kerül, hogy a munkavállalói létszám az előző üzleti évben kétszáz fő alá csökkent, megszűnik a munkavállalói küldöttek felügyelőbizottságban való részvételi joga.
Egyébként a dolgozóknak a felügyelőbizottságban való részvételének kellően rugalmasan történő szabályozás érdekében a vonatkozó törvényi rendelkezés csak a normáktól való olyan eltérést tiltja, amely a dolgozói részvétel szabályait a munkavállalókra nézve a törvényben előírtnál hátrányosabban határozza meg.
Hangsúlyozzuk, hogy a felügyelőbizottság létrehozásának vannak a dolgozói részvételen kívül más kötelező esetei is. Ezek azonban vagy a Ptk. rendelkezésein kívül, más jogszabályokban szereplő előírásokon nyugszanak, vagy egyes társasági típusokhoz kapcsolódnak, ezért a gazdasági társaságok egészére kiterjedő, általános szabályozásuk szükségtelen.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.