Földhaszonbérlet megszűnése és megszüntetése

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2021.08.23 | Ingatlan

Elsősorban tisztázzuk mi is az a haszonbérleti szerződés: a haszonbérleti szerződés megkötése esetén a haszonbérlő jogosulttá válik arra, hogy időlegesen használhassa, hasznosíthassa a hasznot hajtó dolgot (a gyakorlatban a legtöbbször termőföld használatát, hasznosítását jelenti), és ezért cserébe haszonbért fizet.  

A termőföld – mint véges hasznot hozó érték – hasznosítása főszabály szerint kötelező, és csak kivételes esetben van arra lehetőség, hogy azt ne műveljék.

Kiemelt gyakorlati jelentősége miatt cikkünkben a mezőgazdasági haszonbérlet megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket fogjuk ismertetni, azon belül is a határozott időre szóló szerződés körében.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Elöljáróban meg kell említenünk, hogy termőföld haszonbérbe adása – szigorúan csak két kivétellel – kizárólag határozott időre, minimum 1 évre és maximum 20 évre lehetséges. Ez az időbeli korlátozás (határozott idő és az ehhez kapcsolódó felmondási korlátok) főként a haszonbérlő javát szolgálja, biztosítva a haszonbérlő hosszútávon megtérülő befektetéseit. A két kivételt a közös tulajdonban lévő és a szívességi használatba adott földek jelentik, amelyek esetében a törvény határozatlan időre is engedi a szerződéskötést. 

A hatályos jogszabályok alapján a mezőgazdasági haszonbérleti szerződés az alábbi esetekben szűnik meg: 

  • a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján;
  • közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon;
  • a haszonbérlő gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnése napján;
  • a haszonbérlő természetes személy halálával, feltéve, hogy az örökösök a Ptk.-ban meghatározott felmondási jogukat az ott meghatározott határidőben gyakorolják;
  • azonnali hatályú felmondással;
  • felmondással (korlátozott körben);
  • ha a föld természeti erő közvetlen behatása következtében egészben vagy jelentős részben a haszonbérleti szerződés szerinti hasznosításra tartósan alkalmatlanná válik.

A fenti esetek közül a felmondás és az azonnali hatályú felmondás igényel bővebb kifejtetést, tekintettel arra, hogy a szabályozás a felmondás lehetőségét csak meghatározott esetekben engedi.

A haszonbérbeadó a szerződést azonnali hatállyal mondhatja fel, ha a haszonbérlő 

  • felhívás ellenére nem tesz eleget a hasznosítási kötelezettségének vagy olyan gazdálkodást folytat, amely veszélyezteti a föld termőképességét;
  • a haszonbérbeadó hozzájárulása nélkül a föld használatát másnak átengedte, más célra hasznosította, a földművelési ágát megváltoztatta;
  • a természetvédelmi jogszabályokkal ellentétes tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti; vagy
  • a haszonbért vagy a földdel kapcsolatos terheket felszólítás ellenére, a felszólítás közlésétől számított 15 napon belül sem fizeti meg.

A fentieket kiegészíti még az a szabály, hogy a természetes személy haszonbérlő azonnali hatállyal jogosult felmondani a szerződést, ha az egészségi állapota oly mértékben romlik meg vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza vagy azt jelentősen megnehezíti.

A jogszabály további speciális felmondási (tehát nem azonnali hatályú) eseteket is lehetővé tesz, ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező föld közös tulajdonban állt, ha mezőgazdasági termelőszervezet a haszonbérlő, vagy ha a haszonbérleti szerződést 1994-et megelőzően kötötték meg, és annak időtartama meghaladja a 20 évet (erdő esetében pedig a termelési időszak lejártát követő 10 évet). 

Lényeges, hogy a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a megszüntetéssel kapcsolatban a felek az azonnali hatályú felmondás, illetve a speciális felmondási esetek szabályaitól érvényesen nem térhetnek el, azonban azt nem zárja ki, hogy a szerződés megszűnésének eseteit „bővítsék”, a szerződésben a rendes felmondás esetét is szabályozzák. 

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A Polgári Törvénykönyv, mint háttérjogszabály csak a határozatlan időre kötött szerződések esetében szabályozza a rendes felmondás esetét (hat hónapos felmondással a gazdasági év végére), azonban olyan általános szabályt nem állapít meg, amely a határozott idejű szerződésekre is alkalmazható. 

Ha azonban a Polgári Törvénykönyv egyik alapelvéből, a szerződéses szabadság elvéből indulunk ki, amely előírja, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, ha a törvény az eltérést nem tiltja, akkor következtetésként levonhatjuk, hogy a felek határozott idejű szerződések esetében is kiköthetnek rendes felmondási jogot. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja