Garanciális jogok a garanciáért: új fogyasztóvédelmi szabályok januártól!

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2021.07.22 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Legkésőbb 2022. január 1. napjától új fogyasztóvédelmi jogszabállyal kell megismerkednie minden vállalkozásnak, amely fogyasztók részére értékesít terméket: ezzel a nappal lép ugyanis hatályba a június végén kihirdetett 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól rendelkezik. A Kormányrendelet számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést vezet be. Ezek közül jelen cikkünkben elsőként a fogyasztói adásvételekre vonatkozó legfontosabb szabályokat vesszük sorra.

A Kormányrendelet a fogyasztói adásvételek területén a hibás teljesítésre vonatkozó részletszabályokat állapítja meg, következésképpen hatálybalépésétől függetlenül, változatlanul alkalmazandó marad a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet is, amely elsősorban a vállalkozásokat terhelő tájékoztatási kötelezettségről és a 14 napos elállás szabályozásáról ismert. 2022 januárjától kezdve tehát a Ptk. mellett a fenti két kormányrendeletnek is meg kell felelniük a fogyasztói adásvételeket bonyolító vállalkozásoknak (és akkor még nem is ejtettünk szót például a kötelező jótállásra vonatkozó joganyagokról).

Az egyik fő újdonság, hogy a Kormányrendelet 11. § (1) bekezdése szerint ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ezen rendelkezés fogyasztói adásvétel esetén tehát 1 évre emeli a Ptk. által jelenleg 6 hónapban szabályozott időtartamot, amely alatt a termék hibájára vonatkozó bizonyítási teher a vállalkozásra hárul.

Ez gyakorlatilag a kötelező jótállás legnagyobb előnyét – a hiba keletkezésére vonatkozó bizonyítási terhet – juttatja minden adásvétel fogyasztójának, függetlenül attól, hogy az adott termékre vonatkozik-e jogszabályi jótállás. Ennek megfelelően az egyéves periódus alatt felismert és bejelentett hiba esetén a vállalkozás jogszerűen csak akkor tagadhatja meg szavatossági kötelezettségei teljesítését, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítést követő ok miatt következett be.

A Kormányrendelet a fogyasztó által érvényesíthető kellékszavatossági igények egymáshoz való viszonyát tekintve is új, a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kiegészítő szabályokat vezet be. Ebben a körben kiemelendő azoknak az eseteknek a rögzítése, amikor megnyílik a fogyasztó számára az árleszállítás követelésének vagy a szerződés megszüntetésének joga, melyeket a Kormányrendelet 12. §-a az alábbiak szerint határoz meg:

• a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy azt a Kormányrendeletben meghatározottak szerint megtagadta, vagy megsértette a kicserélt áru visszavételére vonatkozó költségviselési kötelezettségét;
• ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a vállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét;
• a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy
• a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.

Amennyiben pedig a fogyasztó gyakorolja a szerződés megszüntetésére vonatkozó jogát, a vállalkozás egyrészt köteles a termék visszaküldésével felmerülő költsége megtérítésére, másrészt a termék visszavételét követően haladéktalanul köteles visszatéríteni a termék vételárát is.

Végezetül pedig felhívjuk a figyelmet a vállalkozások által önkéntesen vállalt jótállásra vonatkozó szabályokra is, ugyanis ebben a körben is szükségesnek tartotta a jogalkotó fogyasztóvédelmi szabályok bevezetését. Feltételezhetően a kereskedelmi kommunikációban megjelenő megtévesztő tájékoztatásokra reflektálva a Kormányrendelet 16. § (3) bekezdése rögzítette, hogy a jótállásra kötelezett a kapcsolódó reklámokban foglalt jótállásra vonatkozó feltételek szerint felel a hibás teljesítésért, ha az abban megjelölt feltételek kedvezőbbek a fogyasztó számára, mint a jótállási nyilatkozatban foglaltak.

Ennek megfelelően bármennyire is eredményes eladásösztönző módszer a jogszabályon túli jótállás vállalása, az erre vonatkozó reklámok tartalmára fokozottan ügyelnie kell a vállalkozásoknak.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.