„Garanciát vállalunk!” – de mit is pontosan?

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2017.07.13 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

A fogyasztók számára mindig pozitívum, ha egy vállalkozás garancia vállalásával értékesíti termékeit vagy nyújtja szolgáltatásait. Az azonban már a kellemetlenebb része, ha vita alakul ki a felek között, hogy mit is takar pontosan a vállalt garancia.

Tegyük hát tisztába a dolgokat!

A Ptk. ugyan ismeri a garanciaszerződés jogintézményét, azonban az valójában egy pénzügyi biztosíték, melyet elsődlegesen fizetési kötelezettségek megerősítése végett alkalmaznak. A köznyelvben használt és ebből kifolyólag a hibás teljesítések kapcsán szóba kerülő garancia azonban nem más, mint a jótállás egy alternatív megnevezése, mely a vállalkozások számára többletkötelezettségekkel jár az alapszabálynak minősülő kellékszavatossághoz képest.

A jótállás tekintetében az egyik legfontosabb tényező, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások vonatkozásában kötelező annak vállalása, míg a további esetekben a vállalkozásra van bízva, hogy kívánja-e ezzel erősíteni a vásárlók pozícióját.

A jogszabályok által előírt kötelező jótállás érinti pl. az újépítésű lakásokat (181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet), egyes tartós fogyasztási cikkeket (151/2003 (IX.22.) Korm. rendelet), de ide sorolandók meghatározott javító-karbantartó szolgáltatások is (249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet). Ezen rendeletek részletesen meghatározzák, hogy milyen feltételek mentén és milyen formában köteles a vállalkozás helyt állni a teljesítéséért.

Ezzel szemben, az önként vállalt jótállás esetében a vállalkozás maga jogosult megszabni, hogy milyen időtartamra biztosítja azt a fogyasztó számára, illetve, hogy milyen javítást, cserét vagy egyéb szolgáltatást nyújt a jótállási idő alatt.

Bármelyik típusával is állunk szemben a jótállásnak, az egységesen igaz, hogy míg a Ptk. szerinti kellékszavatosság esetében a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy hibás volt a teljesítésünk, addig jótállás esetében fordul a kocka és a vállalkozást terheli igazának alátámasztása. A fogyasztó tehát egyértelműen előnyösebb helyzetben van és nem csak az első hat hónap alatt, amíg vélelem védi a fogyasztót szavatosság esetén is, de a jótállás teljes időtartama alatt.

Végül, érdemes tudni, hogy kötelező jótállás esetén az igények érvényesítésének eljárási rendjét is jogszabály határozza meg, önkéntes jótállás esetén azonban szabadabban rendelkezhetünk a szabályokról.

Óvatosan hát a garanciavállalással, nehogy szorult helyzetbe kerüljünk!

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.