Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban I.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2021.10.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A föld tulajdonosainak és azok használóinak egész éves kihívást jelent a vadállatok által okozott károk kiküszöbölése. A kordában nem tartott vadállomány a mező-, illetve erdőgazdálkodásban is jelentős károkat okozhat. A vadak körében felmerülő károk négyféleképpen tipizálhatóak (vadkár, vadászható állatok által okozott kár, vadászati kár és vadban okozott kár), amelyekre vonatkozóan eltérő felelősségi szabályok vonatkoznak. 

Cikksorozatunk első részében a vadkár témáját járjuk körbe. 

A vadkár a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott kár, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Mezőgazdaságban ezek a károk (vad táplálkozása, taposása, túrása, törése vagy rágása) termeléskiesést előidéző, az erdőgazdaságban fejlődést akadályozó, lassító vagy elhalást okozó tényezők, emellett az erdők természetes megújulásának elmaradását eredményezheti. 

Kinek a felelőssége?

A vadkárért való felelősség azt terheli, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat (gondozza, megfigyeli, eteti), annak vadászatára jogosult vagy akinek a kár a vadászterületén bekövetkezett. 

Kármegosztásnak van helye, ha a föld használatának jogosultja bizonyos kötelezettségeinek nem tesz eleget (ha például nem értesíti haladéktalanul a vadászatra jogosultat a kárról, hiszen a kármegállapítás ilyenkor torzulhat).

Vadkár-megelőzési kötelezettség

Vadkár-megelőzési kötelezettsége törvényben meghatározottak szerint azonban nem csak a vadászatra jogosultnak van, hanem a föld használójának is.

Ilyenek például: 

vadászatra jogosult oldalán

földhasználatra jogosult oldalán 

  • vadriasztás, vadgazdálkodási berendezés telepítése
  • vadászati tevékenység összehangolása a gazdasági tevékenységgel
  • hivatalos kapcsolattartó biztosítása 
  • vadkárelhárító vadászat szervezése
  • idénykívüli állományszabályozó vadászat engedélyezésének kezdeményezése
  • vadászatra jogosulttal közreműködni
  • károsodás, kárveszély esetén vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni
  • vadkárelhárító vadászatra tekintettel megfelelő mezőgazdasági kultúra termesztése
  • vadriasztó eszköz, vadriasztó lánc használata rendeletben meghatározott apróvadas területeken 
  • vadállomány kíméletéről gondoskodni

Kárfelmérési eljárás menete és egyezség

Előzetes bizonyítási eljárás: A károsult kérésére a közjegyző szakértőt rendel ki előzetes vadkár felmérés céljából, aki tájékoztatja a vadászatra jogosultat a kárfelmérési eljárás megindításáról, helyszínéről, pontos idejéről. 

A vadkárigény bejelentése: A bejelentési időszakok növénykultúránként eltérőek:

a) őszi gabona: október 1. – július 31.

b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.

c) kukorica: április 15. – november 15.

d) burgonya: április 15. – október 15.

e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.

f) borsó: március 1. – augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös: egész évben

A kár igénylője ezeken a határidőkön belül, de a kár észlelésétől legfeljebb 15 napon belül élhet a bejelentéssel a vadászatra jogosultnál.

A felek (a károsult és vadászatra jogosult) kárbejelentést követő 5 napon belül egyezség keretében megállapodhatnak a kár megtérítéséről, a kártérítés mértékéről.

Ha nem sikerül egyezséget kötni, akkor a kárbejelentő az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat kárfelmérési eljárás lefolytatásának kezdeményezése iránt írásban vagy szóban. 

A kárszakértőt a vadászati hatóság által összeállított névjegyzékből kiválasztva rendeli ki a jegyző 3 napon belül, akinek a kirendeléstől számított 5 napon belül kell a kárfelmérést lefolytatnia. 

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a felek nevét, címét, a szakértő által tett helyszíni megállapításokat, a kár mértékét, meg kell állapítani, hogy volt-e előzetes vadkárátalány fizetésére vonatkozó egyezség, illetve azt, hogy a felek milyen módon tettek eleget a kármegelőzési kötelezettségeiknek. A felmérés során a természet önfenntartási mértéke (10%) nem számítható bele a kárba. A szakértő haladéktalanul megküldi a jegyzőkönyvet a jegyzőnek. 

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A jegyző ezt követően megkísérli az egyezség létrehozását, a kár megtérítésére vonatkozó megállapodás megkötését. 

Ha nem született egyezség, akkor a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult megszüntető végzéstől számított 30 napos jogvesztő határidőben belül fordulhat a bírósághoz az igényének megtérítése érdekében. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja