Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban II.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2021.11.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk második részében a vadállatokkal kapcsolatosan felmerülő károk közül azzal a kettővel foglalkozunk, amelyekben a károkozás középpontjában az ember áll.

Vadászati kár

A vadászati kár alatt a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által okozott károkat értjük. A károkat főként a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban, erdőkben, a védett természeti értékekben, a víz halállományában, a szőlőkben, valamint a gyümölcsösökben okozzák (például apróvadhajtáson végigtapossák a búzatáblát), amely károkért elsősorban a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel. A törvény azonban nem tiltja, hogy a vadászatra jogosult az általa megtérített kárt a károkozótól követelje. 

A vadászati jogot gyakorló és a vadászatra jogosult személy fogalmát el kell különíteni egymástól. A vadászati jog gyakorlója: a vadász, a hajtó vagy akár a kísérő. A vadászatra jogosult személy lehet önálló vagy társult jogosult. Önálló jogosultról beszélünk, ha a vadászterület kizárólag egy személy tulajdonában van, társult jogosult értelemszerűen akkor, ha több tulajdonosé a vadászterület. Az utóbbi esetben a vadászati jogot kizárólag hasznosítani lehet (haszonbérlet útján), így a vadászati jogosult a haszonbérlő lesz. Fontos megemlíteni, hogy a bérvadász csak vadászati jogot gyakorló személy, hiszen szerződése kizárólag a vadászatra jogosult által felajánlott, meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésére és egyéb, abban meghatározott tevékenységekre szól. Felelőssége és kötelezettsége a szerződés alapján nem terjed ki a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben meghatározott előírásokra. A vadászatra jogosult személy azonban nem kizárt, hogy a vadászati jog gyakorlója egyben. Egy adott vadászterületen a vadászati jogot gyakorló személyének megállapítása hatósági nyilvántartásból lehetséges.

A szabályozás a földtulajdonosok vagy földhasználók kárigényének érvényesítését könnyíti, hiszen nem kell megtalálniuk a kár tényleges okozóját, hanem egyenesen a hatósági nyilvántartásból tudnak tájékozódni arról, hogy igényüket ki felé nyújtsák be. 

A vadászati jogosult felelőssége csak a jogszerűen folytatott vadászattal összefüggésben okozott károkra terjed ki, és csak a törvényben meghatározott növényi kultúrák vagy állatállomány vonatkozásában. Nincsen kimentési lehetősége és az egész kárért felel, a károsulti közrehatás kivételével. 

A vad elpusztításával okozott kár

Kártérítési kötelezettség terheli azt a személyt, aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza. 

Az irányadó jogszabály az előzővel ellentétben főként a földhasználók tevékenységét szankcionálja, hiszen a földhasználónak is törvényben meghatározott kötelezettsége van a vadállomány megőrzésére, gondozására, a vadkár elhárítására vagy annak megelőzésére. Általában az apróvadas területeken találkozunk kiemelt jelentőségű esetekkel. Gyakorlati példaként említhető az, amikor a földhasználó szándékosan pusztítja a vadat annak érdekében, hogy a vadkárt elhárítsa vagy mértékét csökkentse, a másik pedig az az eset, amikor a földhasználók mezőgazdasági gépek vagy vegyszerek használatával tesznek kárt a vadállományban.

A károkozó gazda felelőssége független attól, hogy milyen tevékenységgel okozta a kárt, azonban a károsult kötelezettsége bizonyítani, hogy a vad befogásával vagy annak elzavarásával mekkora kára keletkezett. A felelősség alóli kimentés ebben az esetben is kizárt. 

A kárfelmérést az első és a második esetben is (vadászati kár és a vad elpusztításával okozott kár) szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkező igazságügyi szakértő végzi.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.