Hiba, hiány, hiányosság a benyújtott dokumentumokban? Hiánypótlási felhívás a közbeszerzési gyakorlatban

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Csepy Dorottya | 2019.07.18 | Közbeszerzés

A hiánypótlási felhívás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése, azonban ez nem jelenti azt, hogy a hiánypótlási felhívást korlátok nélkül alkalmazhatja ajánlatkérő.

Ügyfeleink részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően milyen dokumentumok utólagos benyújtására, hiánypótlására van lehetőség, pontosabban milyen körben köteles az ajánlatkérő hiánypótlást elrendelni. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések körében határozta meg, hogy az ajánlatkérőnek a felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban (dokumentációban) kell meghatároznia az ajánlatadás feltételeit. Fontos annak hangsúlyozása, hogy a nem kellően pontos, nem egyértelmű ajánlatkérői előírások nem eshetnek az ajánlattevő terhére. Természetesen az ilyen ajánlatkérői előírások orvoslására szolgálhat az ajánlattevői oldalon a kiegészítő tájékoztatáskérés, illetve részben a vitarendezési kérelem is.

A Kbt. az ajánlattevők számára azt a kötelezettséget keletkezteti, hogy az érvényes ajánlattétel érdekében úgy nyújtsák be ajánlatukat vagy részvételre jelentkezésüket, hogy valamennyi ajánlatkérői előírást teljesítsenek. Természetesen, ezzel egyidejűleg a bírálat során az ajánlatkérőket az a kötelezettség terheli, hogy az általuk előre meghatározott feltételek szerint vizsgálják meg a benyújtott ajánlatokat az érvényesség, illetve az érvénytelenség megállapíthatósága érdekében.

A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint jogszabálysértő, ha az ajánlatkérő annak ellenére, hogy az ajánlatban vagy a részvételre jelentkezésben hiány, hiányosság, hiba mutatkozik, a Kbt. 71. § keretei között a hiánypótlást nem rendeli el, vagy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben mutatkozó nem egyértelmű nyilatkozatok, igazolások, kijelentések ellenére nem rendel el hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést, és ennek hiányában nyilvánítja az ajánlatot/részvételi jelentkezést akár érvényesnek, akár érvénytelennek.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szomszédjogok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A hiánypótlási felhívás elrendelésének korlátait a Kbt. 71. § (8) bekezdése tartalmazza. A közbeszerzési eljárásban benyújtott dokumentumokat érintő hiányok, hiányosságok és hibák észlelésekor az ajánlatkérő a hiánypótlási korlátok függvényében köteles dönteni arról, hogy az eljárás körülményei alapján jogszerű-e hiánypótlási felhívás kibocsátása.

Bejegyzésünk további részében azokra az aktuális döntőbizottsági határozatra hívjuk fel a figyelmet, melyek igazodási pontként is szolgálhatnak a hiánypótlással összefüggő gyakorlati kérdésekben:

A D.192/16/2019. számú határozattal érintett közbeszerzési eljárásban kérdésként merült fel, hogy szakmai tapasztalat értékelése esetében a szakember személyére, szakmai többlettapasztalatára és ezek alátámasztására szolgáló dokumentumok hiánya esetén az ajánlatkérő köteles-e hiánypótlási felhívást elrendelni. A tárgyi közbeszerzési eljárás körülményei alapján a Döntőbizottság egyetértett a jogorvoslati eljárás kezdeményezőjével, miszerint az ajánlatkérő az eljárásban nem határozta meg, hogy pontosan mit tekint a szakmai ajánlat részének, azaz, hogy mely dokumentumok tekintendők a szakmai ajánlat részének, mely tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség, megállapította továbbá, hogy konkrét ajánlatkérői előírás hiányában nem állapítható meg hiány az ajánlattevő ajánlatában.

A D.225/15/2019. számú határozattal érintett ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenítése során arra hivatkozott, hogy „a szakmai ajánlat teljes hiányának pótlására a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján nincs lehetőség”. A jogorvoslati eljárás alapjául szolgáló közbeszerzési eljárásban az érintett ajánlattevő szintén elmulasztotta – a szakmai ajánlata részeként − benyújtani az értékelési részszempont vonatkozásában tett megajánlásának alátámasztásául a szakemberre vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatot, a végzettséget igazoló dokumentumokat és a szakember rendelkezésre állási nyilatkozatát. A Döntőbizottság a tárgyi közbeszerzési eljárás körülményeit az alábbiak szerint értékelte: „az ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok szakmai ajánlat minőségét nem az ajánlatkérő előírása, hanem a közbeszerzési törvény határozza meg. Ennélfogva az érvényességi vizsgálat és az értékelés körében nincs jogi relevanciája annak, hogy a dokumentációban az értékelt ajánlati elem helytállóságának igazolására becsatolt dokumentumokat az ajánlatkérő miként minősítette, nincs jogszerű lehetősége önkényesen kivonni egyes dokumentumokat a hiánypótolható dokumentumok köréből, a Kbt. 71. § (1) bekezdésének alkalmazását törvényes indok nélkül nem korlátozhatja.

A D.325/12/2019. számú határozatban a Döntőbizottság az ajánlatkérővel azonos álláspontra helyezkedett, amikor megállapította, hogy a kérelmező azon felvilágosítása, hogy ajánlatában a 48 hónap feltüntetésével tévesen jelölte meg a felolvasólapon a jótállás 12 hónapos érvényességi küszöb feletti mértékét, mely helyesen 36 hónap, és ennek megfelelően javította 36 hónapra az EKR felolvasólapon a 3. részszempontra tett megajánlását, a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti felvilágosítás megadási tilalomba ütközik”.

Végezetül az EKR-ben ajánlatkérői és ajánlattevői oldalon szerzett tapasztalataink alapján is, különösen érdekes a Döntőbizottság D.98/16/2019. számú határozata. A jogorvoslati eljárás kérelmezőjének a közbeszerzési eljárás második részében benyújtott ajánlatát az ajánlatkérő arra hivatkozással érvénytelenítette, hogy az érintett ajánlattevő a megjelölt határidőn belül a második rész vonatkozásában hiánypótlást nem nyújtott be, ugyanakkor a kérelmező a hiánypótló dokumentumokat a hiánypótlási határidő lejártát megelőzően a közbeszerzési eljárás első részében feltöltötte az EKR-be. A Döntőbizottság konstatálta, hogy „annak a ténynek, hogy a dokumentumot csak az első részhez töltötte fel az ajánlattevő, nincs kihatása érdemben a második részre benyújtott ajánlat érvényességére, mivel e tény sem jogszabályi előírásba, sem egyéb közbeszerzési dokumentumba nem ütközik”. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a második részre benyújtott ajánlatot, tekintettel arra, hogy a hiánypótlás második részre vonatkozó tartalmának vizsgálata jogszerűen nem volt mellőzhető.

Mindamellett, hogy a kétszakaszos bírálattal jelentős mértékben csökkentek az ajánlattevők adminisztratív terhei, az előzetes bírálattal és az igazolások utólagos benyújtásával további időt nyertek arra, hogy az alkalmassági követelményekhez szükséges igazolásokat beszerezzék, ellenőrizzék és benyújtsák. Ahogyan a fenti döntőbizottsági határozatokból is kiolvasható, az alkalmassági követelmények igazolására szolgáló dokumentumokon kívül az eljárás bármely szakaszában a részvételi jelentkezéssel, illetve az ajánlattal összefüggésben még számos hiány, hiányosság vagy hiba merülhet fel. Ilyen esetben a Kbt. azt követeli meg a jogalkalmazóktól, hogy e komplex jogterület összefüggéseit átlátva értelmezzék és alkalmazzák a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja