Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.05.31 | Követeléskezelés
Számtalanszor hallottunk már olyan, lemondó kézlegyintésekkel kísért kijelentéseket, hogy egy követelésre keresztet lehet vetni, az adós felszámolás alá került, a felszámoló pedig automatikusan a reménytelen „f” kategóriába sorolta a követelést.
Ha azonban a hitelező kis- és mikrovállalkozásnak minősül, nem teljesen reménytelen a helyzet.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) ugyanis, ha nem is a jelzálogjoggal biztosított követelések szintjére emeli az ilyen hitelezők követeléseit, de kétségtelenül valamilyen módon privilegizálja azokat.
Ezek a követelések ugyanis nem a valóban szinte minden esetben behajthatatlan egyéb követelések közzé sorolódnak be – ez az ominózus „f” kategória –, hanem a Csőtörvény 57. § (1) bekezdése d) pontja alá tartoznak, vagyis „d” kategóriába esnek, egy sorba többek között a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből eredő más követelésével (ilyen lehet pl. egy hibás teljesítésből eredő követelés).
Nem várható el azonban a felszámolóktól, hogy pusztán a hitelezői igény bejelentése alapján a megfelelő, „d” kategóriába sorolják a bejelentett követeléseket.
Ehhez javasolt már a hitelezői igénybejelentésben feltüntetni azt, hogy a hitelező kis- vagy éppenséggel mikrovállalkozásnak minősül.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Melyek ennek a kritériumai?
A választ a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXIV. törvény adja meg.
A törvény előírásai szerint kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg
Vannak természetesen kivételek.
Nem minősül kis- vagy mikrovállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.
További fontos szabály, hogy mind az önálló vállalkozások, mind azon vállalkozások esetében, amelyeknek a 2004. évi XXIV. törvény szerint partner- vagy kapcsolódó vállalkozásaik vannak, az árbevételi, a mérlegfőösszegi, valamint a létszámmutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában pedig az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló – partner- vagy kapcsolódó vállalkozások esetében ezek hiányában a vállalkozás nyilvántartása – szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni.
Az egyéni vállalkozó minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése pedig a saját nyilvántartásuk szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik.
Amennyiben tehát a vizsgálandó mutatók megfelelnek a törvényi előírásoknak, és a felszámoló is nyilvántartásba vette a megfelelő kategóriába a – határidőben – bejelentett hitelezői igényt, nincs más hátra, mint reménykedni a kellő mértékű felszámolási vagyon rendelkezésre állásában, és abban, hogy nincs, vagy csak csekély hányadban van jelzáloggal biztosított követelés.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.