Hogy élek meg a válás után?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Török Ingrid | 2019.05.23 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Amikor két ember összeköti az életét, az többféle joghatás beálltát hívja elő; ezek lehetnek személyi és vagyoni jellegűek. A személyi jellegű jogosítványok közül említendő az együttműködés és a kölcsönös támogatás kötelezettsége, a házasélet és a család ügyeiben való közös döntés, a lakóhely megválasztása, a közös gyermeket érintő kérdésekében való döntés joga, továbbá a névviselés. Vagyoni jogkövetkezmény a közös háztartás fenntartása, a házastársi tartás, a vagyoni viszonyok megváltozása, a lakáshasználat, illetve az öröklési kérdésekben való változás.

A fentiekből adódóan, mikor két ember úgy dönt, hogy szétválasztja az életét, ezeket a házassággal együtt keletkezett személyi és vagyoni jellegű viszonyokat rendezni kell. Jelen cikkünkben a vagyoni viszonyok rendezésével kapcsolatban szeretnénk felhívni a Tisztelt Olvasók figyelmét egy fontos jogintézményre.

A vagyoni viszonyokat tekintve, amennyiben van közös lakás, közös vagyon, rendezni kell, illetve érdemes rendezni azok sorsát, közös gyermek esetén pedig rendelkezni kell a gyermektartásról. Ezek a rendezendő „anyagiak” általában köztudottak. Egy jogintézmény azonban nem biztos, hogy ugyanennyire közismert, és ezen a ponton el is érkeztünk cikkünk fő témájához, mégpedig a házastársi tartáshoz.

Furcsa lehet ugyanis ez a jogintézmény abból a szempontból, hogy mindazok után, hogy két ember külön útra terelte az életét és a továbbiakban nem kíván a másikkal semmilyen kapcsolatot létesíteni, ennek ellenére kerülhet olyan helyzetbe, hogy mégiscsak fizetni kell a másik megélhetéséhez szükséges – bizonyos mértékű – tartást.

De miről is van szó?

A Ptk. szerint a házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Megjegyzendő, hogy a tartás jogintézménye nem csak a (volt) házasokat illeti meg, hanem az élettársakat is abban az esetben, ha az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. Náluk az életközösség megszűnésétől kérhető élettársi tartás. A jelen cikkben a továbbiakban együttesen hivatkozunk házastársi tartásra.

A fenti feltételek teljesülése azonban nem jelent feltétlenül garanciát a házastársi tartásra. A házastárs nem minden – a fentiekben teljesülő – esetben köteles tartást fizetni a jogosultnak, ugyanis a házastársi tartást követelő fél érdemtelen lesz a tartásra abban az esetben, hogyha

• kifogásolható magatartása vagy életvitele hozzájárult a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához, illetve,
• ha házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

Nem követelhető tartás attól sem, akinek a tartás teljesítése a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

A tartásról fontos tudni, hogy az teljesíthető időszakosan, valamint egy összegben. Egyösszegű teljesítés esetére a megállapodás formájára a törvény közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát ír elő, így ilyen megállapodás esetén mindenképpen ajánljuk, hogy forduljon jogi szakértőhöz.

A tartás mértékének és módjának meghatározása alapvetően a felek megállapodásán múlik, de abban az esetben, ha a felek között nincs megállapodás, kénytelenek bírósághoz fordulni. A bíróság ilyenkor a jogosult indokolt szükségleteit és a kötelezett teljesítőképességét vizsgálja.

A tartás időtartama megállapítható határozott vagy határozatlan időben, illetve függővé tehető valamely feltétel bekövetkezésétől is. Határozatlan idő esetén, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt, azt be kell jelentenie a bíróságnak, különben e kötelezettségének elmulasztása miatt a szerződésen kívül okozott károkért felelnie kell.

Fokozottan felhívjuk a T. Olvasók figyelmét, hogy a házastársi tartás valóban csak indokolt esetben kérhető, azaz az „aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani” jogszabályi fordulat minden elemét rendkívül szigorúan kell értelmezni. A jogintézmény nem arról szól, hogy bármely, általunk jogosnak vélt életszituációban követelést lehet támasztani volt házastársunkkal/élettársunkkal szemben. Ez egy rendkívüli és ritka lehetőség. Amennyiben azonban annak feltételei – és tényleg szigorúan vett feltételei – fennállnak, úgy ezzel élni lehet.

Összességében tehát elmondható, hogy ha a házastárs/élettárs önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy nem képes önmagát fenntartani, a házassági/élettársi vagyonközösség illetve a házasság megszűnése után sem kell kétségbe esnie, mivel a fennálló feltételek esetén számíthat a volt házastárstól/élettárstól tartásra. Amennyiben a felek között nincsen megegyezés, javasoljuk, hogy keresse bátran az ECOVIS HUNGARY LEGAL csapatát. Készséggel állunk rendelkezésére.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.