Hogyan lehet felmondani a megbízási szerződést a Ptk. szerint?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.01.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. fenntartja az 1959-es Ptk. azon szabályát, amelynek alapján a megbízó bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal jogosult a szerződést felmondani. A megbízó felmondása esetére azonban a jogszabály – ha arra nem szerződésszegés miatt kerül sor – a megbízott kárainak megtérítését rendeli.

A törvény e körben elfogadta a 3/2006. Polgári jogegységi határozat következtetéseit, amely a Legfelsőbb Bíróság tanácsainak eltérő joggyakorlatára tekintettel kimondta, hogy visszterhes megbízási szerződés – alapos felmondási ok hiányában történő – azonnali hatályú felmondása esetén a megbízó köteles a megbízott kárát megtéríteni. 

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Munkahelyi kötelező SARS-CoV-2 védőoltás elutasításának jogkövetkezményei

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A jogegységi határozat rögzítette, hogy „az alapos ok nélkül gyakorolt felmondás miatt fennálló kártérítési felelősséget az indokolja, az alapos ok nélküli jog gyakorlása nem felel meg annak az általános jogelvnek, hogy a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az ilyen magatartás a megbízottnak kárt okoz, a megbízó köteles azt megtéríteni. A megbízó által, alapos ok nélkül gyakorolt azonnali hatályú felmondás következményeként a jogszabály által rendelt kártérítő felelősség tehát megfelel a Ptk. általános elveinek és nem áll ellentétben a megbízási szerződés alapvető bizalmi jellegével, azzal, hogy a megbízási szerződést a megbízó bármikor felmondhatja.” 

Azaz a rendelkezés analóg a megrendelőt megillető elállási, illetve felmondási joggal, így a törvény e körben is kártalanítási kötelezettséget rögzít, hiszen a károkozás jogszerű magatartásból fakad. Eltérően azonban a vállalkozási szerződéstől, a kódex itt a kártalanítás mértékére vonatkozóan nem tartalmaz előírást. 

A gyakorlat szerint a kártalanítás mértéke kapcsán kellően visszafogott értelmezést szükséges követni, hiszen egy határozatlan időre szóló megbízás esetén a megbízott főszabályként a saját kockázatára jár el. Lehetnek azonban olyan kiadások is, amelyek megtérítésére a megbízott nem lenne jogosult, de a szerződés megszűnésére tekintettel az adott költség megbízott általi viselése méltánytalan lenne. 

Leginkább határozott idejű megbízási szerződések esetén fordulhat elő, hogy egy ügy ellátásához a megbízott meghatározott beruházást végez, alkalmazottat vesz fel stb. Ilyen esetekben a szóban forgó szabály alapján lehet jogosult a megbízott kártalanításra. E körben is a kellően megszorító értelmezés indokolt; például az alkalmazott esetén csak az alkalmazottal szembeni, a megbízás miatti felmondáshoz kapcsolódó költségek megtérítését követelheti a megbízott.

A régi Ptk. a megbízó mellett a megbízott számára is biztosította a felmondás jogát, a szabályozás azonban eltérően alakult a két fél esetén. Míg a megbízó bármikor jogosult volt azonnali hatállyal felmondani a szerződést, addig a megbízottat azonnali hatályú felmondási jog csak szankciós jelleggel, a megbízó súlyos szerződésszegése esetén illette meg. Szerződésszegés hiányában pedig csak kellő felmondási idővel volt jogosult a szerződést felmondani, és ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kellett térítenie.

A régi Ptk. rendelkezéseitől eltérően az új Ptk. a megbízott számára is biztosítja az azonnali hatályú felmondás jogát. Ennek oka egyrészt az, hogy a gyakorlatban a szerződésszegés súlyosságának a megállapítása rendkívül problematikus volt, kellően stabil bírói jogértelmezés hiányában a felek a szerződésszegés időpontjában nem tudhatták, hogy magatartásuknak milyen jogkövetkezménye lehet, és a megbízó sem lehetett biztos abban, hogy a felmondása jogszerű. 

Másrészről a Ptk. abból indult ki, hogy a felmondási jogával élő megbízott szerződésszerű teljesítés iránti készsége – különösen, ha a felmondásra a megbízó és a megbízott közötti jogviszony megromlása miatt került sor – erősen megkérdőjelezhető. 

A törvény éppen ezért rendelkezik úgy, hogy a megbízottat megilleti ugyan a felmondás joga, de ha alkalmatlan időben mondja fel a szerződést, köteles a felmondással okozott kárt megtéríteni. Ezen megoldás alkalmas lehet arra, hogy a megbízott felmondási jogának gyakorlásakor felmérje annak lehetséges jogkövetkezményeit. Természetesen a megbízó szerződésszegése esetén továbbra is lehetőség van arra, hogy a megbízott azonnali hatályú felmondással éljen.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Nem áll fenn a felmondó fél kártalanítási kötelezettsége, ha a felmondásra a megbízási szerződés megszegése miatt került sor. A régi Ptk. alapján kialakult gyakorlat szerint ugyanakkor a megbízót akkor sem terheli kártérítési kötelezettség felmondás esetén, ha arra nem a megbízott szerződésszegése, hanem a megbízónak a megbízottal szemben megingott bizalma miatt került sor.

Ossza meg ismerőseivel:

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja