Home office vagy távmunka?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos , Dr. Pulay Flóra | 2019.07.18 | Munkajog

A munka világában egyre inkább előtérbe kerülnek azon atipikus foglalkoztatási formák, amelyek társadalmunk jelenlegi berendezkedéséhez, valamint a 21. századi ember életritmusához leginkább igazodnak. Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a munkavállalóik hatékonyságát növelheti, ha a munkájukat home office vagy távmunka formájában végezhetik.

Munkajogi szempontból felmerülnek azonban különbségek a távmunka és a home office szabályozása között, amelyekkel nem árt tisztában lenni. Jelen cikkünkben a távmunkára irányadó lényeges szabályokat, valamint a távmunka és a home office közti különbségeket ismertetjük.

A távmunka és a home office szabályainak megkülönböztetése

A távmunkavégzés fő jellemzője, hogy a munkavállaló a munkáltató székhelyétől vagy telephelyétől elkülönült helyen folytat rendszeresen munkát úgy, hogy a munkát információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzi és azzal is továbbítja. Ha a számítástechnikai eszköz használata és az annak útján történő továbbítás nem valósul meg, úgy nem mérvadóak a távmunka szabályai.

Ha a munkáltató csak ad hoc jelleggel engedélyezi a munkavállaló részére az otthoni munkavégzést, úgy azt nem feltétlenül kell a munkaszerződésben rögzíteni, erről és ennek szabályairól a munkáltató egyoldalú utasításban vagy szabályzatban is rendelkezhet. Ad hoc jellegű otthoni munkavégzés esetén ugyanis a munkáltató alapvetően a teljesítés helyét határozza meg, illetve éppen átengedi a választás jogát a munkavállalónak. Amennyiben ugyanakkor rendszerességgel akár heti 1 napot, akár kéthetente 1 napot otthoni munkavégzés keretében tölt el, úgy távmunka szerinti foglalkoztatás valósul meg.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Milyen TB ellátásra lehetünk jogosultak, ha a koronavírus miatt nem tudunk munkába járni?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Lényeges különbség az eseti home office munkavégzéssel ellentétben, hogy a távmunka csak munkaszerződésben való kikötés esetén jöhet létre a felek akarata által. Fontos azonban, hogy álláspontunk szerint a munkavédelmi szabályok mind az ad hoc otthoni munkavégzés, mind a távmunkavégzés esetén irányadóak és alkalmazandóak.

A lentiek szerint ismertetjük, hogy melyek azok a kötelez, és melyek azok az általunk javasolt tartalmi elemek, amelyeket a munkaszerződésben rögzíteni szükséges, illetőleg érdemes.

A foglalkoztatás szabályozása

1. Távmunkavégzés ténye: A távmunkavégzés úgynevezett atipikus munkaviszony, így a munkaszerződésben kötelező jelleggel nevesíteni kell azt, hogy az Mt. 196. § szerinti távmunkaviszony jött létre a felek között és a munkavállaló távmunkában végez munkát a munkáltatónál.

2. A távmunkavégzés helyszíne: A távmunkavégzés helyszíne lehet tipikusan a munkavállaló saját otthona, azonban máshol is megvalósulhat a távmunkavégzés, ha arra nem a szokásos munkavégzés helyén, a munkáltató székhelyén, telephelyén kerül sor, hanem ettől eltérő helyszíneken. Nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, de javasolt rögzíteni a munkaszerződésben, hogy a távmunkavégzésre hol kerül sor, amelynek főként munkavédelmi szempontok miatt van jelentősége.

A munkavégzés tényleges helyétől függetlenül a munkáltatónak az Mt. 196. § (5) bekezdése alapján biztosítania kell azt is, hogy a munkavállaló a munkáltató területére beléphessen és ott más munkatársakkal kapcsolatot létesíthessen.

3. A távmunkavégzés jellege: A távmunkavégzésre sor kerülhet akként, hogy a munkát a munkavállaló teljes mértékben otthon végzi, de akként is, hogy az otthoni munkavégzésre részlegesen kerül sor (pl. heti 2 alkalommal). Azt, hogy teljes vagy részleges távmunkában végez munkát a munkavállaló szintén érdemes rögzíteni a munkaszerződésben.

4. Munkaidő, munkarend: Amennyiben a felek másképpen nem állapodnak meg, a munkavállaló munkaideje kötetlen munkarend szerint alakul az Mt. alapján. A kötetlen munkaidőt nem érintik a határidők és az ütemezések, a munkavállalónak azokat a kötetlen munkaidőtől függetlenül be kell tartania. Ha a munkáltató nem kötetlen munkarendet kíván alkalmazni és nem kívánja átengedni a munkaidő beosztásának jogát a munkavállalónak, úgy a távmunkára irányuló munkaviszony esetén is lehetőség van arra, hogy a felek hagyományos úton szabályozzák a munkaidő beosztását, ebben az esetben ugyanakkor a munkáltatónak ellenőriznie kell majd a munkarend betartását.

Kötetlen munkarend esetén érdemes rögzíteni a munkaszerződésben, hogy mely időpontokban kell mégis kötelezően rendelkezésre állnia a munkavállalónak (például meetingek, telefonhívások, személyes egyeztetésen történő részvételek).

5. Munkaeszköz: Ha a munkaeszközt a munkáltató biztosítja, úgy előírhatja, hogy az eszközt a munkavállaló kizárólagosan munkavégzéshez használhatja. Ha a munkavégzésre a munkavállaló által biztosított munkaeszköz útján kerül sor, úgy a munkáltatónak előzetesen ellenőriznie kell, hogy az biztonságos munkavégzésre alkalmas legyen.

6. A munkavállaló költségviselése: Az Mt. nem rögzít kötelező szabályt a költségviseléssel összefüggésben, így javasolt a költségviseléssel kapcsolatos megállapodás rögzítése a munkaszerződésben. Az Mt.-hez tartozó miniszteri indokolásból és az Európai Unió Távmunka Keretmegállapodásából levezethető, hogy a munkavállaló költségeit alapvetően a munkáltatónak kell fedeznie.

7. Tájékoztatási kötelezettség: A munkáltató az általános tájékoztatási kötelezettségén túlmenően kötelező jelleggel köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató általi ellenőrzés, a számítástechnikai vagy elektronikus eszközhasználat korlátozásának szabályairól, továbbá arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.

A távmunkavégzésre irányuló jogviszony egyebekben olyan alapvető tartalommal rendelkezik, mint a hagyományos munkajogviszony, és alapvetően ez határozza meg a felek jogait és kötelességeit. Ennek értelmében a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.

Ez a szabály azért kiemelkedően fontos, mert a távmunkavégzés során a felek közötti hagyományos információáramlás nem minden tekintetben valósul meg.

8. Ellenőrzési jog: A munkáltatónak az ellenőrzés során fokozottan figyelnie kell a munkavállaló magánszférájára, és az adatvédelmi előírásokra, így az ellenőrzésnek a GDPR-ban és az Info tv.-ben foglaltakkal összhangban szükséges megvalósulnia.

9. Utasítási jog: Távmunkavégzés esetén a munkáltató utasítási joga csak a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Ha a munkáltató az utasítási jogot szélesebb körben kívánja gyakorolni, úgy arról a munkaszerződésben a feleknek rendelkeznie kell.

ADATVÉDELEM (GDPR) Videókonferencia/E-learning

A hazai és az európai gyakorlat
Videókonferencia (Videók hossza: 495 perc)

Oktatók: Dr. Bölcskei Krisztián, Dr. Dvorán Gabriella
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Munkavédelmi szempontok távmunkavégzés és home office alapú munkavégzés esetén

Az otthoni munkavégzés esetén – legyen az kifejezett távmunka vagy eseti home office – álláspontunk szerint egységesen be kell tartani az Mvt. szerint irányadó munkavédelmi szabályokat. Egyes álláspontok szerint a lentiekben ismertetett szabályok csak távmunkavégzés esetén irányadóak, azonban érdemes azokat szem előtt tartani home office biztosítása esetén is a jogviták elkerülése végett. Amennyiben a munkavállalót otthonában a munkaviszonnyal összefüggésben éri baleset, úgy az munkahelyi balesetnek minősül, ezért érdemes hangsúlyt fektetni a munkavédelmi szabályok betartására.

Fontos, hogy távmunkavégzés csak akkor folytatható, ha a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt munkavédelmi szempontok alapján biztonságosnak minősítette a munkavégzés helyét.

A munkavédelmi szabályok a munkavállaló munkaeszközére is vonatkoznak. Az eszközt a munkavégzés kezdete előtt javasolt megvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a munkaeszköz megfelel az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményének.

Lényeges, hogy a munkavállaló megkapja a munkavégzés előtt a megfelelő munkavédelmi oktatást is. Az oktatás során – figyelembe véve a távmunka speciális jellegét – érdemes felhívni a munkavállaló figyelmét a fokozott együttműködési kötelezettségre.

A munkavégzésre szolgáló otthoni munkahely megfelelő munkavédelmi kialakításáról a munkáltatónak előzetesen meg kell győződnie, és kockázatértékelést kell végeznie a munka megkezdése előtt. Az ellenőrzés történhet személyesen, de akár egy, a munkavállaló által kitöltött ellenőrző lista és a munkavállaló által a munkavégzés helyéről készített fényképfelvételek alapján is.

A fentiek okán érdemes a munkaszerződésben vagy annak mellékletében rendelkezni arról, hogy a távmunkavégzés pontosan mely munkatevékenységre és munkahelyre terjed ki. A munkahelyet úgy érdemes kijelölni, hogy az a munkavállaló otthonában is beazonosítható legyen. A minisztérium irányadó állásfoglalása alapján ugyanis nem az egész lakás/ház minősül ilyenkor munkahelynek, hanem a szoros értelemben vett azon helyiség vagy helyszín, ahol a munkavállaló munkát végez.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja