Hulladékos kiskáté ingatlanhasználóknak

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2018.02.08 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg.

Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat.

A Hulladéktörvény szempontjából ingatlanhasználónak minősül az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll.

Említést érdemel még a hulladéktermelő fogalma. Ehelyütt ez eredeti hulladéktermelő fogalma a releváns, aki az a személy, akinek tevékenységeiből hulladék képződik.

A hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének alapvető feltétele az adott tevékenységhez kapcsolódó engedély. Vannak azonban – ha nem is nagy számban – kivételek. Ilyen kivétel például az, hogy a hulladéktermelő ingatlanhasználó az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül is végezheti, de legfeljebb 1 évig.

Környezetvédelmi Termékdíj 2018

Változások, Bevallás, Ellenőrzés

Szerző: Kelemen István
Ár: 8.900 Ft helyett 5.900 Ft

A képződő hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet.

Az ingatlanhasználó a Hulladéktörvény főszabálya szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást köteles igénybe venni, és ezért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizetni. A díjfizetésre azért is fontos odafigyelni, mert a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

Az ingatlanhasználó azon, a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot, amelyet nem az ingatlanán gyűjt, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja – szintén hulladékszállítási engedély nélkül –, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv részére azonban ebben az esetben is meg kell fizetni.

Amennyiben az ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik és a zöldhulladék gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit a közszolgáltató biztosítja, a zöldhulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és a közszolgáltatónak úgy kell átadni, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága és lebontása biztosítható legyen.

Lényeges és talán kevesek által ismert szabály, hogy a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználók esetében a Hulladéktörvény kivételt tesz a közszolgáltatás igénybe vételére irányuló általános kötelezettség alól, és lehetővé teszi, hogy a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről alternatív módon gondoskodjanak, melynek keretében azt – természetesen megfelelő engedéllyel rendelkező – nem közszolgáltató részére is átadhatják.

A következő cikkben az ingatlanhasználókra vonatkozó egyes felelősségi szabályok kerülnek bemutatásra.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja