Így csekkolja le a tulajdonost ingatlanvásárlás előtt!

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.02.15 | Ingatlan

Meghatározó pillanata életünknek, amikor ingatlan vásárlásra adjuk a fejünket. Különösen fontos ilyenkor kellő gondossággal, körültekintéssel eljárni, mert a csalók, szélhámosok, a lakásmaffia soha nem alszik, és mire kettőt pislogunk, több millió forintot húztak le rólunk, az áhított ingatlan pedig továbbra is álom marad.

Mit tegyünk, vagy éppen ne tegyünk akkor, ha a kinézett kéglinek zavaros a tulajdonosi köre?

Aranyszabály, hogy soha ne adjunk oda pénzt a „tulajdonosként” bemutatkozó vagy az eladó képviseletében megjelent személynek addig, míg meg nem győződtünk arról, hogy valóban az illető tulajdonosa az ingatlannak, illetve valóban jogosult a tulajdonos nevében eljárni, kivéve persze, ha szeretünk kockáztatni, és ketrec nélkül beugrani a cápákkal hemzsegő habok közé. Akkor se adjuk be a derekunkat, ha azzal akarnak nyomást gyakorolni, hogy sok az érdeklődő, ma-holnap már el is vihetik a házat. Jobban járunk, ha a pénz a zsebünkben marad addig, amíg leellenőrizzük a tulajdonost és az ingatlant.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

A tulajdonosi kör tisztázása érdekében az egyik legjobb, amit tehetünk, hogy első körben megnézzük az ingatlan tulajdoni lapját. Ne fogadjuk el azt a papírt, amit a megjelent személy „tulajdoni lap” megnevezéssel átnyújt részünkre, még egy jól felkészült óvodás is tud számítógéppel a tulajdoni laphoz kísértetiesen hasonló papírt szerkeszteni. Inkább fáradjunk el bármelyik földhivatalba, vagy kérjük meg ügyvédismerősünket, hogy szerezze be nekünk, amelyből már nagyon sok minden megállapítható lesz, így az is, hogy ki az ingatlan tulajdonosa, illetve van-e teher az ingatlanon stb. A tulajdoni lapról egyébként ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A tulajdoni lap alapján megállapítható tulajdonost már „összevethetjük” azzal, aki tulajdonosként mutatkozik be nekünk. Kérjük el az illető személyi igazolványát, lakcímkártyáját és vessük össze a tulajdoni lappal. Természetesen az adatok egyezősége sem jelent feltétlenül 100%-os garanciát arra, hogy nem valami kóklerrel van dolgunk, hiszen az okmányokat el is lophatták, azok hamisak is lehetnek stb.

A pontot a tisztázás végére a szerződést kötő személyek JÜB-ölése teheti. A JÜB-ölésről itt olvashat bővebben. Lényegét tekintve a JÜB-ölés alkalmával az okiratszerkesztő ügyvéd  a személyazonosítás érdekében megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, hogy összevesse az ügyfél által bemutatott igazolványt a központi nyilvántartásokban szereplő adatokkal, ellenőrizze annak érvényességét, illetve azt, hogy nem jelentették-e be az igazolvány elvesztését. Az okirat aláírását megelőzően kiderülhet tehát, hogy a megjelent személy mégsem az, akinek mondja magát.

A fenti lépéseket követve tudunk abba a megnyugtató helyzetbe kerülni, hogy a pénzünket a megfelelő ember kapja meg, és a kinézett ingatlan valóban a miénk legyen.

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Mediátor | Alapító equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja