Írtam végrendeletet, minden úgy alakul majd, ahogy szeretném. Vagy mégsem?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2018.09.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Haláluk esetére sokan szeretnék maguk kijelölni azt az öröklési rendet, amely meghatározza a hátrahagyott vagyon felosztását az örökösök között. Gyakori megoldás erre az otthon elkészített írásbeli magánvégrendelet, amelyet aztán készítője az íróasztal fiókjába bújtat, megnyugodva, hogy most már biztosítva van a végakarata.  Az így elkészült végrendeletek nagy része azonban nem felel meg a végrendelet alaki követelményeinek és ezáltal – eredményes megtámadást követően – érvénytelen. Az is előfordulhat, hogy nem kerül elő a hagyatéki eljárás során vagy pedig egyáltalán nem kerül elő. Érvénytelen végrendelet esetén, illetve végrendelet hiányában pedig a törvényes öröklési rendet kell alkalmazni az öröklésre, ami nem feltétlen egyezik majd meg a végrendeleti akarattal. Mire figyeljen tehát az örökhagyó, hogy elkerülje e kellemetlenséget és ténylegesen érvényesíthesse végakaratát?

A végrendeletet az örökhagyó akár maga írhatja, akár mással is írathatja. Abban az esetben, ha a végrendeletet az elejétől a végéig az örökhagyó kézírással maga írja, az alaki érvényességhez ezen felül csupán aláírás, keltezés, illetve – ha a végrendelet több lapból áll – oldalszámozás szükséges.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Szigorúbb szabályok vonatkoznak viszont arra, ha a végrendelkező végrendeletét gépírással írja, vagy mással íratja. Ekkor az érvényességhez az előbb említetteken felül tanúk is szükségesek. A végrendelkezőnek két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia a végrendelet minden lapját, vagy ha azt már korábban aláírta, a tanúk előtt aláírását magáénak kell elismernie. A tanúknak szintén alá kell írniuk a végrendelet minden lapját.

Nem mindegy azonban, hogy kit választ a végrendelkező tanúnak. Gyakori hiba, hogy közeli hozzátartozót kér fel a feladatra, mondván „kéznél van”. Ha a tanúnak vagy annak bármely hozzátartozójának is rendel juttatást az örökhagyó, az kizárólag akkor érvényes, ha rajta kívül még két tanú aláírja a végrendeletet, vagy ha ezt a részt az örökhagyó kézzel maga írja és aláírja. Hasonlóképpen a megfogalmazásnál, leírásnál közreműködő személyek javára rendelt juttatás is csak saját kezűleg írva és aláírva érvényes. Mindezeken túl az érvényességhez szükséges, hogy a tanú olyan nagykorú, cselekvőképes személy legyen, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására képes, és nem írástudatlan.

A harmadik lehetőség, hogy az aláírt végrendeletet – legyen az sajátkezűleg vagy más által írt – a végrendelkező a közjegyzőnél letétbe helyezi. Ekkor alaki szempontból tanúk alkalmazása nélkül is érvényes a végrendelet.

A végrendeletet, ha azt nem eleve közjegyző előtt tesszük, egyébként is érdemes letétbe helyezni. Míg az otthon tárolt végrendelet esetén előfordulhat, hogy elvész vagy megsemmisül, a letétbe helyezett végakarat biztosan meglesz a hagyatéki eljárás kezdetekor. A közjegyző a végrendelet létezésének tényét bevezeti a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, garantálva ezzel, hogy az az eljárás során előkerül.

Természetesen nem csak közjegyzői, hanem ügyvédi közreműködéssel is készíthetünk végrendeletet. Ilyen esetben az ügyvéd a végrendelkező beleegyezésével a végrendeletet zárt borítékban megküldi a Magyar Ügyvédi Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. A hagyatéki eljárás során pedig az eljáró közjegyzőnek csak le kell kérdeznie az örökhagyó adatait, és azonnal tudni fogja, hogy van-e végrendelet, illetve, hogy az hol található.

Az érvényes végrendelethez több fontos szabályra is figyelni kell, érdemes ezért szakértő segítségét kérni. Tanácsadásért, illetve végrendelet elkészítéséért forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja