Ismerd meg a webshopomat! – A tájékoztatási kötelezettségről

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2021.03.04 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Webshop nyitása előtt gyakorta hangzik el a vállalkozások részéről a kérdés: a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfeleléshez elegendő-e egy ÁSZF és egy Adatkezelési Tájékoztató elhelyezése a weboldalon? A kérdés megválaszolásához érdemes megismerkednünk a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályaival és azok jelentőségével.

Bár a Kormányrendelet szabályait túlnyomórészt mindenki a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések tartalmát meghatározó, eltérést nem engedő előírásokkal azonosítja, valójában a jogszabály számos olyan rendelkezést is rögzít, ami a vállalkozás tájékoztatási kötelezettségéhez kapcsolódik. A tájékoztatás teljesítésére feltétlenül figyelmet kell fordítani, annak elmaradása esetén ugyanis a vállalkozás szerződéses pozíciója gyengül és olyan jogosultságok nyílnak meg a vásárlók számára, melyek a hiányos tájékoztatás kompenzálására hivatottak.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Munkahelyi kötelező SARS-CoV-2 védőoltás elutasításának jogkövetkezményei

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Márpedig a Kormányrendelet nem fukarkodik a közlendő információk szabályozása terén: a 11. § (1) bekezdése az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződések vonatkozásában egy a)-tól w)-ig tartó, 22 pontos felsorolást tartalmaz a vállalkozások számára, amelyekre ki kell terjednie a fogyasztóknak szóló tájékoztatásnak. Hangsúlyozni kell, hogy a tájékoztatási kötelezettség már a szerződés megkötése előtt is fennáll, így azt nem elégséges a megrendelés visszaigazolása során pótolni.

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás formáját tekintve a Kormányrendelet 14. §-a két megoldást tesz lehetővé: (1) azt a fogyasztóval kifejezetten közölni kell (tehát e-mailben vagy más módon kifejezetten neki kell eljuttatni), vagy (2) elérhetővé kell tenni a fogyasztóval való kommunikációt lehetővé tévő eszköznek megfelelő módon (például elhelyezni a weboldalon). Fontos tudni, hogy a Kormányrendelet 11. § (7) bekezdése szerint a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás módja kihatással bír a vállalkozásnak a szerződés teljesítésekor fennálló kötelezettségére is: a Kormányrendelet 18. §-a szerint a vállalkozásnak észszerű időn belül, de legkésőbb a szerződés teljesítésének megkezdésekor tartós adathordozón kell visszaigazolást adnia a megkötött szerződésről, ideértve a 11. § (1) bekezdésében meghatározott információkat is. Ez alól akkor mentesül a vállalkozás, ha már a szerződéskötést megelőzően tartós adathordozón a fogyasztó rendelkezésére bocsátotta a tájékoztatását, azaz a fenti bekezdésben említett megoldások közül az első verziót alkalmazta.

A tájékoztatás elmulasztásából származó jogkövetkezményeket két csoportba sorolhatjuk, amelyek közül elsőként a fogyasztók relációjában érvényesülő következményeket érdemes megvizsgálnunk. Ebben a körben két esetkörre hívjuk fel a figyelmet:

  1. amennyiben a vállalkozás nem ad tájékoztatást a fogyasztót megillető elállási és felmondási jog határidejéről, feltételeiről, valamint a Kormányrendelet melléklete szerinti nyilatkozatmintáról, úgy az elállási határidő 14 napról 12 hónapra hosszabbodik meg;
  2. ha pedig a vételáron felüli költségekről, illetve annak tényéről marad el a vállalkozás tájékoztatása, hogy a termék visszaküldésének költségét a fogyasztó viseli, úgy a fogyasztó mentesül ezen költségek megfizetése alól.

Mindkét esetkörben természetesen nemcsak a tájékoztatás puszta ténye vizsgálandó, hanem annak kérdése is, hogy a tájékoztatás formai követelményeinek, közlésének feltételei is megfelelően teljesültek-e.

A tájékoztatási kötelezettség megsértésének másik, lényegesen súlyosabb jogkövetkezménye, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmába ütköző magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal hatósági eljárására kerülhet sor.

Végezetül, visszatérve a bevezetőben idézett kérdésre: kizárólag abban az esetben elegendő az ÁSZF közzététele a webshop honlapján, illetve annak megküldése a megrendelés visszaigazolása során, ha annak tartalma teljeskörűen lefedi a jelen cikk témáját adó, tájékoztatási kötelezettséggel érintett valamennyi információt.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Farkas Márton

Dr. Farkas Márton
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
marton.farkas@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja