Jogalanynak minősül-e a Társasház?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.01.07 | Ingatlan

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. jogalanyiságot biztosít a társasház-közösség számára.

A jogszabály szerint a Társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.

A jogalanyiság azonban korlátozott, csak az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére terjed ki!

A Társasház korlátozott jogalanyisága az olyan igények érvényesítését teszi lehetővé, amelyek arra irányulnak, hogy a társasház-közösséget alkotó tulajdonostársak jogvédelmet kapjanak a társasháztulajdonú ingatlan háborítatlan használata és birtoklása végett. Ezen igények minősülnek a közös tulajdonnal kapcsolatos ügynek.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Milyen díjazásban állapodjunk meg ügyvédünkkel és mire figyeljünk a megbízási szerződés megkötésekor?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ebből következően a közös tulajdont érintő dologi jogi igény nem tartozik a közös tulajdonnal kapcsolatos intézkedések körébe, így e tekintetben a Társasháznak nincs jogképessége.

Azokban a perekben tehát, amelyek a társasházi közös tulajdon tulajdoni helyzetét, ingatlan-nyilvántartási bejegyzését érintik, nem mellőzhető az összes tulajdonostárs perben állása.

A bírói gyakorlat szerint a szolgalommal kapcsolatos kereset is dologi jogi kereset, ezért az a társasházi közös tulajdont érintő olyan dologi jogi igénynek minősül, amely nem tartozik a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése körébe. Szintén nem érvényesíthet a társasház-közösség tulajdoni igényt sem.

A társasház-közösség jogképessége nem terjed ki a személyhez fűződő jog megsértésére alapított perre sem, ilyen perben a társasház-közösség fél nem lehet.

A Társasház azonban jogképességgel rendelkezik azokban a perekben, amelyeket új épület közös tulajdonban álló részeinek jótállási kötelezettség alá eső, illetőleg szavatossági igénnyel orvosolható hibái miatt indít.

A bírói gyakorlat szerint közös határvonal helyének megállapítása, a kerítés határvonalra való áthelyezése, az utcafronti kerítés helyreállítása, valamint a szomszédjogot sértő zavarásra alapított keresetek a társasháztulajdonú ingatlan háborítatlan használatára és birtoklására irányulnak.

Mivel ezek az igények a tulajdonjog magánjogi védelmének eszközei, a közös tulajdon megvédésére szolgálnak és a Társasházi tv. szerinti közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére vonatkoznak. Ezekre a társasház-közösség korlátozott jogképessége tehát fennáll.

A fentieken túl az ítélkezési gyakorlat egyértelmű abban is, hogy a birtokvédelmi igény nem teszi szükségessé a birtokában sértett Társasház tulajdonosok együttes fellépését, ezt a Társasház éppen a tulajdonok érdekében teheti meg önállóan a birtokvitában ugyanis meghatározott személyek perbenállására vonatkozó perjogi előírás nincs.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >
Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja