Jogellenes munkaviszony-megszüntetés és a kárenyhítési kötelezettség

Szerző(k): Dr. Fehér Attila | 2022.06.23 | Munkajog

Amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, az Mt. szabályai szerint köteles megtéríteni a munkavállaló részére az okozott kárt.

A kártérítési igény körében a munkavállaló választhat, az alábbiak közül:

  • tételes kártérítési igénnyel él, amely esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét, vagy
  • átalány-kártérítést választ, amikor a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelheti.

Lényeges azonban, hogy az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni azt, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. 

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Cikkünk szempontjából a mondat második fele lényeges: meddig terjed a kárenyhítési kötelezettség? Kinek kell a perben bizonyítani annak elmulasztását?

Bizonyítási teher

Elsősorban azt szükséges leszögezni, hogy a bírósági gyakorlat nem egységes ebben a kérdésben, azonban a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja az alábbi álláspontra helyezkedett: 

A bíróság hivatalból nem vizsgálhatja, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének, hivatalból köztudomású tényeket sem vonhat be a tényállásba.

A bizonyítás a polgári perrendtartás értelmében a munkáltatót terheli (EBH 2015.M.23.), ami azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az alperes munkáltató a munkaügyi perben nem is hivatkozik a felperes munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettségre, nem tesz bizonyítási indítványt, nem hivatkozik tényekre és körülményekre, az azokat alátámasztó bizonyítékokra, a bíróságnak a kárenyhítési kötelezettség figyelmen kívül hagyásával kell a munkavállaló által igényelt elmaradt jövedelmet és munkabért megítélni. 

Amennyiben a munkáltatói bizonyítás sikertelen (pl. csak hivatkozott arra, hogy a munkavállaló megfelelő munkabérért el tudott volna helyezkedni, de ezt nem tudta bizonyítani), ennek terhe a munkáltatóra esik. 

Ez a gyakorlatban természetesen nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak kell minden bizonyítékot beszerezni és rendelkezésre bocsátani: bizonyítási indítványok körében indítványozhatja a munkavállaló részletes meghallgatását, kérheti a bíróságot, hogy kötelezze a munkavállalót okiratok, bizonyítékok csatolására. 

A kárenyhítési kötelezettség terjedelme

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja által feltárt bírósági gyakorlat alapján bírói gyakorlat a munkáltatói hivatkozást elfogadva általában elvárhatóként értékeli, hogy a munkavállaló igényelje az álláskeresési járadékot. Amennyiben ez elmaradt, azt a bíróság a kárenyhítési kötelezettség megsértéseként értékeli, és az összeget levonja a munkavállaló által igényelt elmaradt jövedelemből.

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor az adott munkavállaló körülményeit is figyelembe kell venni (életkor, egészségi állapot, családi, lakóhelyi körülmények). A munkavállalói kárenyhítési kötelezettség teljesítését a munkaügyi perben az eset összes körülményeinek mérlegelésével lehet megítélni, a munkáltató által bizonyított tények alapulvételével. A munkáltatói bizonyítás konkrét bizonyítékokon alapulhat, amelyeket a bíróság a bizonyítás körében értékelhet. A bizonyítási eljárás keretében a munkáltató indítványozhatja, hogy a munkavállalót a bíróság kötelezze a kárenyhítési kötelezettségéhez kapcsolódó iratok csatolására.

A kárenyhítési kötelezettség terjedelmét vizsgálta a Kúria egy friss döntése is: 

Álláspontja szerint elvárható, hogy a munkavállaló a foglalkozás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. § (7) bekezdése értelmében működjön együtt a munkaerő-piaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegelje a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, működjön együtt új munkahelyek felkutatásában.

MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning

Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség

Videókonferencia (videók hossza: 529 perc)

Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Az eseti ügyben a Kúria arra az álláspontra jutott, hogy önmagában az a körülmény, hogy a felperes (munkavállaló) a munkaügyi központban regisztrált álláskeresőként, és részére nem tudtak álláslehetőséget felajánlani, nem igazolja az aktív álláskeresést, különös tekintettel arra, hogy a felperes együttműködési kötelezettségének megszegése miatt négy hónap elteltével törölték őt a nyilvántartásból.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Fehér Attila

Dr. Fehér Attila
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
attila.feher@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja