Kamera a munkahelyen – Egészséges erotika, jogellenes adatkezelés?

Szerző(k): Dr. Kálmán Kinga | 2018.03.01 | Adatvédelem

Amikor a 80-as évek kultikus magyar filmszatírájának, az Egészséges erotikának dörzsölt főszereplői rejtett kamerákat telepítettek a ládagyár női dolgozóinak öltözőjébe, még elég messze jártunk a jelenleg hatályos adatvédelmi szabályok szigorától, mégis ha a munkahelyi kamerák jogellenes alkalmazására keresünk szemléltető példát, ennél plasztikusabb esetet aligha találunk.

Természetesen a munkahelyi kamerák használatának indokaként sokkal inkább a vagyonbiztonságot, illetve a munkavállalók ellenőrzésének szándékát, mintsem a munkáltatók erotikus túlfűtöttségét kell feltételeznünk, azonban az ilyen jellegű adatkezelések jogszerűségéhez számos szigorú kritériumot szükséges teljesíteni. A bejegyzésben ezeket a feltételeket veszem sorra, hogy kiderüljön, mikor is foroghat a munkahelyi kamera. Csapó, felvétel indul!

Az adatvédelem legfontosabb alapelve a célhoz kötött adatkezelés, amely különös hangsúllyal bír a kamerafelvételekkel megvalósuló adatkezelések esetén. A témában készült NAIH tájékoztató ugyanis elsősorban a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott, alábbi célok esetén tekinti elfogadhatónak a kamerák alkalmazását:

  • az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme;
  • a veszélyes anyagok őrzése;
  • az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme;
  • vagyonvédelem.

A felsoroltakon túl a munkáltató meghatározhat olyan alapvető célokat, amelyek a kamerás adatkezelés nélkül nem valósíthatók meg, ám azzal feltétlenül tisztában kell lennünk, hogy a munkavállalók tevékenységének ellenőrzésére, megfigyelésére, viselkedésük befolyásolására kihelyezett kamerák minden esetben jogsértést valósítanak meg, ha azokhoz egyéb, megfelelő cél nem kapcsolódik.

A munkahelyi adatkezelések a jogalap szempontjából is különlegességet tartogatnak, ugyanis az esetek túlnyomó többségében nem az érintettek hozzájárulásán vagy törvényi felhatalmazáson alapul az adatkezelés, hanem a munkáltató jogos érdekén. Ez a sajátosság a munkáltató részéről azzal a kötelezettséggel jár, hogy a kamerával történő megfigyelés megkezdése előtt egy részletesen kidolgozott, belső szabályzatban rögzítse az adatkezelés feltételeit és körülményeit.

A munkáltató jogos érdekének meghatározásához és ezzel együtt a munkahelyi kamera használatának jogszerűségéhez a munkáltatónak el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet. Ennek során figyelembe kell venni, hogy nem érhető-e el az adott cél adatkezelés nélkül vagy más jellegű, a magánszférát kevésbé korlátozó adatkezeléssel is.

A kamerahasználat esetén hatványozott szereppel bír a fokozatosság elvének érvényesítése, hiszen a munkavállalók privát szféráját jelentősen korlátozza, ha tevékenységüket figyelemmel kíséri a „Nagy Testvér”. Az érdekmérlegelési teszt tehát nemcsak a munkáltató jogos érdekének definiálásra korlátozódik, hanem a munkavállalók ehhez kapcsolódó érdeksérelmét, annak arányát is azonos súllyal kell a mérleg másik serpenyőjére helyezni.

A kamerahasználat privát szférát korlátozó jellegéből adódóan számos „védett területet” rögzít a NAIH tájékoztató, ahol a munkavállalók semmilyen célból és munkáltatói érdek mentén sem figyelhetők meg. Ilyenek az öltözők, zuhanyzók, illemhelyiségek, illetve a munkaközi szünet eltöltésére kijelölt helyiségek (ebédelő, konyha, dohányzó) is. A bejegyzés elején megidézett rejtett kamera használata pedig természetesen minden esetben súlyos jogsértést valósít meg.

Zárásképpen fontosnak tartom felhívni a figyelmet egy gyakori hiányosságra: az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a kamerák esetében kiterjed arra is, hogy minden egyes kamera látószögét az érintettek számára hozzáférhető módon, pontosan kell rögzíteni. Önmagában az az általános tájékoztatás, hogy a munkahely területén kamerás megfigyelés zajlik, semmiképp sem elégséges a munkavállalók megfelelő informálásához.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.

Dr. Kálmán Kinga

Dr. Kálmán Kinga
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kinga.kalman@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja