A KGFB és a CASCO – Közlekedési balesetek kárrendezési kérdései II.

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2017.09.28 | Követeléskezelés

Cikksorozatunk előző részében röviden felvázoltuk, hogy milyen teendőink vannak egy közlekedési baleset követően, jelen írásunkban pedig a kötelező felelősségbiztosítással, illetve a CASCO-biztosítással kapcsolatos főbb szabályokat ismertetjük részletesebben.

Minden közlekedésben részt vevő gépjárműnek rendelkeznie kell kötelező gépjármű felelősség-biztosítással (röviden KGFB-vel, vagy „kötelezővel”). Ez a biztosítás kiterjed azoknak a kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak, vagyis a biztosítás a vétlen sofőr részéről felmerült károkat téríti meg. Ez a biztosítás teljes védelmet nyújt a jogkövető autósnak, mert a biztosítótársaság minden okozott kár vonatkozásában (töréskár, személyi sérülés stb.) helytáll.

A KGFB lényege tehát, hogy abban az esetben fizet, ha az által biztosított gépjármű a balesetet okozó gépjármű. Abban az esetben tehát, ha nem mi voltunk a hibás fél, a másik autós biztosítójától kell várnunk a kompenzációt (fordított esetben a mi biztosítónk fizet a másik, vétlen félnek).

Ezzel szemben csak az úgynevezett saját hibás kár megtérítése az önkéntesen megköthető CASCO-biztosításból várható, és ha nem rendelkezünk ilyen biztosítással, a kárt saját magunk viseljük. Ugyanakkor fontos, hogy a kártérítés szintjét a szerződési feltételek határozzák meg, jellemzően nem teljes a kártérítés, hanem meghatározott önrészt levon a biztosító.

A CASCO biztosítás minden baleset esetén kártérítést nyújt, függetlenül attól, hogy ki a hibás. Természetesen CASCO esetén is vannak olyan kizáró okok, amikor a biztosító megtagadhatja a teljesítést. Előfordulhat, hogy mind a CASCO, mind pedig a kötelező biztosítás alapján várhatunk kártérítést, ebben az esetben érdemes először a csupán részlegesen, de viszonylag gyorsan teljesítő CASCO-biztosítónál érvényesíteni igényünket, és csupán a fennmaradó összeget követelni a másik fél biztosítójától (a biztosítók természetesen elszámolnak egymással).

Következő cikkünkben a biztosítóval szemben érvényesíthető jogcímeket érintjük, illetve az igényérvényesítés módjait vizsgáljuk meg.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.