Kijavítás saját költségen vagy kártérítés kellékszavatosság helyett

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2020.01.23 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Emellett a jogszabály rögzíti azt is, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti.

A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult azonban csak akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Vagyis a szolgáltatás hibájában álló vagyoni érdeksérelem reparálására a Ptk. a kellékszavatosságnak ad prioritást.

Ebből a törvényi alapállásból következik, hogy a szolgáltatás hibájában álló vagyoni hátrány miatt kártérítés – mint ahogy az árleszállítás szavatossági igény is – csak a természetbeni kellékszavatossági jogok feltételei hiányában követelhető.

Ez közelebbről azt jelenti, hogy a hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk pénzbeli megtérítését a jogosult csak akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélését nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

A bírói gyakorlat ugyanakkor a törvényi feltételeket, így különösen a természetbeni reparációhoz fűződő érdekmúlást a konkrét tényállás feltételei szerint rugalmasan, nem pedig mereven értelmezve kezeli.

Hibás teljesítés esetén a kötelezett költségére történő javításra vagy javíttatásra tehát akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak a hibás teljesítés körülményeire vagy a kötelezett hozzáállására, illetve a mindezek miatt bekövetkező bizalomvesztésre figyelemmel megszűnt az ahhoz fűződő érdeke, hogy a hibát a kötelezettel javíttassa ki.

Vagyis a jogosult érdekmúlásának alátámasztásául lényegében ugyanazon körülményekre hivatkozhat, mint a második lépcsőben gyakorolható kellékszavatossági jogok esetén, más szóval ebből a szempontból a kártérítés, illetve a kijavítatási költség megtérítése az árleszállítás és az elállás szavatossági jogok mellé lép, azokhoz hasonlóan alkalmazható.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.