Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.09.19 | Ingatlan
Egy ingatlan vásárlásakor számtalan részletre kell odafigyelni. S talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy mindenki elsősorban egy mindenféle tehertől és tartozástól mentes ingatlant szeretne venni. Az adott ingatlant terhelő jogok és követelések egy jelentős része viszonylag egyértelműen megismerhető a tulajdoni lap lekérésével és vizsgálatával. Na, igen ám, de mi a helyzet azokkal a követelésekkel és terhekkel, melyeket a tulajdoni lap nem tartalmaz? Ilyen tipikusan egy társasházi lakás esetén a közösköltség-tartozás, illetve a közműtartozás. Jelen cikkünkben ez utóbbival, azon belül is a víziközműdíj-tartozással foglalkozunk.
Képzeljük el az alábbi esetet!
Egy ingatlan aktuális tulajdonosa egy nap fizetési felszólítást kap kézhez a víziközmű-szolgáltatótól, melyben az ő tulajdonszerzését megelőző években felmerült és az előző tulajdonos által még be nem fizetett víziközm-díj megfizetésére szólítja fel őt a szolgáltató. Ilyenkor mi tévő legyen a jóhiszemű tulajdonos? Valóban neki kell megfizetnie a díjtartozást annak ellenére, hogy az ténylegesen az ingatlan általa történő megvásárlását megelőzően merült fel?
A kérdés megválaszolásához első körben nem árt tisztázni magát a díjkövetelés alapjául szolgáló jogviszonyt. Azaz, hogy a víziközmű-szolgáltatás és így a díjfizetés az adott személyhez (tulajdonoshoz/az ingatlan tényleges használójához) vagy az adott ingatlanhoz kötődik-e? Ezt az alábbiak értelmében sajnos nem lehet egyértelműen eldönteni.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) meghatározza, hogy a víziközmű-szolgáltató közszolgáltatási szerződés keretében nyújt szolgáltatást, és így a közszolgáltatási szerződés alapján lesz jogosult a víziközmű-díjra. A közszolgáltatási szerződést pedig a felhasználóval – felhasználási helyenként – köti meg a szolgáltató. A Vksztv. egyértelműen meghatározza továbbá a felhasználó fogalmát is. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) pedig a fentieket megerősítendő rögzíti, hogy a díjról kiállított számlát a felhasználó a közszolgáltatási szerződésben és a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint köteles kiegyenlíteni.
A fenti jogszabályi rendelkezések alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a díjkövetelés alapjául szolgáló jogviszonyt az adott közszolgáltatási szerződés hozza létre. Azaz a víziközmű-szolgáltatás ahhoz az adott személyhez kötődik, aki a közszolgáltatási szerződést megkötötte. Így jelen cikk példájánál maradva, az ingatlan azon korábbi tulajdonosa kötelezhető jogszerűen a díj megfizetésére, akivel a szolgáltató azon közszolgáltatási szerződést kötötte, mely hatálya alatt a díjtartozás felmerült.
Azonban a Vksztv. egy további rendelkezése kimondja, hogy amennyiben az adott ingatlan (felhasználási hely) tekintetében korábbi (az előző tulajdonos által kötött) közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelés áll fenn, akkor a szolgáltató az adott ingatlan (felhasználási hely) tekintetében alkalmazhat különböző szankciókat, mint például előrefizetős mérő felhelyezése, az ivóvíz-szolgáltatás időbeli és mennyiségi korlátozása vagy a szolgáltatás felfüggesztése. E rendelkezések szerint tehát a víziközmű-szolgáltatás és a díjfizetés az adott ingatlanhoz is kötődik, függetlenül az éppen hatályos közszolgáltatási szerződéstől és annak felhasználói oldalon lévő alanyától.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. szeptember 30-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A fentieket összegezve tehát megállapítható, hogy a törvényi szabályozás kettőssége értelmében, bár az ingatlan jelenlegi tulajdonosa jogszerűen nem kötelezhető az előző tulajdonosnál (az előző tulajdonos által kötött közszolgáltatási szerződés hatálya alatt) felmerült víziközmű-szolgáltatási díj megfizetésére, de rendezetlen díjhátralék esetén az adott ingatlannal szemben és így közvetve a fizetésre egyébként nem kötelezhető jelenlegi tulajdonossal szemben alkalmazhat szankciókat a szolgáltató.
A fenti helyzet elkerülésére és megelőzésére a joggyakorlat számos lehetőséget kínál, ám ezek számbavétele meghaladja a jelen cikk kereteit.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.