Korlátozott precedensjog

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2021.09.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A 2020. április 1-jével hatályba lépett törvénymódosítás a peres eljárás szabályaiban is hozott változást. A cím könnyebb megértése érdekében először – a jogrendszerek főbb csoportosítási szempontja alapján – a kontinentális és az angolszász (common law) jogrendszert tekintjük át. Maga a jogrendszer tágabb értelemben egy adott állam érvényes jogi normáinak és azokhoz kapcsolódó egyéb jogi előírásainak a rendezett összessége.

A két jogrendszer főbb különbségei: 

Kontinentális

Angolszász (common law)

Forrása

Római jog

Kialakulása a történelmi fejlődés eredménye 

Hangsúly

Törvényeken mint írott jog 

Bíró alkotta eseti döntések (eset jog –precedens jog)

Jelleg

Absztrakt

Konkrét 

Bírói jogalkotás

Tiltott vagy kivételesen engedélyezett (Kúriai jogegységi határozatok)

Korábbi magasabb fokú bíróság köti a későbbi alacsonyabb fokú bíróságot

Rendszer

Viszonylag zárt 

Nyílt

Az angolszász rendszerben a bírói ítéletekben elkülönül a lényeges okfejtés (ratitio decidendi), másrészről pedig az a rész, amit a bíró azon túl, mint ami feltétlenül szükséges (obiter dictum), fejtett ki. Tényleges kötőereje a lényeges okfejtésnek van, amelyet a bíróknak precedensként (irányadó esetként) egy későbbi ügyben kötelezően alkalmazniuk kell. 

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Magyarország a kontinentális jogrendszer családjába tartozik, és ahogy azt a fenti táblázatban is láthatjuk, ebben a modellben a jogalkalmazás forrása főként a törvény. A bírói jogalkotás kötelező ereje és annak kötelező alkalmazása kizárólag a Kúria jogegységi határozatai esetében valósul meg.

A reform erre vonatkozóan hozott változást az eljárási szabályokban. A korábbi szabályozás alapján a bíróságokra nézve a Kúria jogegységi határozata volt kötelező. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint azonban a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGy) közzétett minden egyedi esetben hozott Kúria határozat precedenst teremt és ezzel a kötelező alkalmazást már – a Kúria jogegységi határozatain túl – ezekre is kiterjeszti. A hivatkozott törvény ehhez kapcsolódóan létrehozott egy új jogintézményt is, a jogegységi panaszt.

A jogegységi panasz eljárás egyfajta jogorvoslati lehetőség a peres feleknek abban az esetben, ha a jogerős döntés jogkérdésben eltér a Kúria korábban közzétett határozatától. 

Feltételei: 

  • a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel/felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható határozata ellen lehet benyújtani,
  • már a felülvizsgálati kérelemben kell hivatkozni a Kúria 2012. január 1-je után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre,
  • csak a bíróságok 2020. április 1-jét és a Kúria 2020. július 1-jét követően hozott határozataival szemben van helye. 

A panaszt a sérelmezett határozat közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be az, aki felülvizsgálati kérelmet jogosult előterjeszteni, mindezt jogi képviselő kötelező részvételével. A Kúriának szintén 30 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a panasz befogadásáról vagy annak visszautasításáról.

A jogegységi panaszt egy elnökből és további legalább 8 személyből álló tanács (jogegységi panasz tanács) bírálja el. Az eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a határozat meghozatalát megelőző eljárásban korábban részt vett. 

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Ha a tanács megállapítja az eltérést: 

  • panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;
  • megállapítja jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja (meghatározott feltételek mellett)
  • egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.

Az új módosítással Magyarországon is kezdetét veszi a precedensjog egyre gyakoribb megjelenése, az alkalmazása azonban szigorúbb korlátok között lehetséges (korlátozott precedensjog). A módosítás célja, hogy előmozdítsa a Kúria egyik alapvető feladatát; a jogegység és a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatának biztosítását, és ezzel összhangot teremtsen a jogkérdések megítélésének értelmezései között.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja