Köteles-e a gyermek eltartani szülőjét? – A rokontartás szabályai I.

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2021.02.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Ha tartásról van szó, sokunknak a gyermektartás, esetleg a házastársi tartás jut elsőként eszébe. Utóbbi a házastársak támogatási kötelezettségéből ered, mely a házasság felbontását követően is fennáll, míg előbbi magától értetődően abból, hogy a kiskorú gyermek önmagát eltartani képtelen, így tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Nem csak a szülő köteles azonban eltartani gyermekét, hanem ez fordítva is igaz. Bizonyos esetekben a nagykorú gyermek is köteles eltartani szülőjét, távolabbi felmenőit, sőt kivételes esetben a testvérek között is felmerülhet tartási kötelezettség. Ezeket az eseteket rendezik a rokontartás szabályai.

A rokontartásnak alapvetően négy feltétele van:

  1. A tartásra jogosult rászorultsága. Tartásra az a rokon rászorult, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ebben a körben vizsgálni kell, hogy a tartást igénylő rokon rendelkezik-e olyan jövedelemmel, keresettel, amelyből saját megélhetését teljesen vagy részben biztosítani tudná, rendelkezik-e ingó vagy ingatlan vagyonnal. A rászorultság megállapításához a jogosult jövedelmi és vagyoni viszonyainak teljes feltárása szükséges, de értékelni kell a jogosult életkorát, egészségi állapotát, munkaképességét és a vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő valamennyi körülményt.
  2. A tartásra jogosultnak tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. A házastárs/élettárs tartási kötelezettsége megelőzi a rokonok egymás iránti tartási kötelezettségét, a gyermektartási kötelezettség pedig megelőzi a házastársi tartási kötelezettséget, tehát a rokonok eltartása az utolsó a sorban.
  3. A jogosult nem érdemtelen a tartásra. Nagykorú személy tartásra való érdemtelensége akkor áll fenn, ha a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el. Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.
  4. A jogosultnak van tartásra képes és kötelezhető rokona. A kiskorú gyermek tartásán felül nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné.

A tartási kötelezettség főszabály szerint az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben, így tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben. Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani, a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az a tartásra szoruló személy, aki érdemtelensége miatt nem tudja érvényesíteni tartási igényét közelebbi rokonával szemben, erre hivatkozással nem érvényesíthet tartási igényt távolabbi rokonával szemben sem. E szabály abból a polgári jogi alapelvből származik, mi szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése érdekében senki nem hivatkozhat.

A szülőtartás körében kell szólni a nem vérszerinti szülők tartásáról is. A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott. A nevelőszülők eltartását rendezi az a szabály, mi szerint köteles eltartani a nevelt gyermek azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője. Tartásra a vér szerinti szülő, a mostohaszülő és a nevelőszülő egy sorban jogosult.

Nagykorú testvér akkor köteles kiskorú testvérét eltartani, ha a kiskorúnak tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs és a tartást a nagykorú testvér saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni.

Előfordulhat, hogy ha több olyan személy van, aki egy sorban kötelezett ugyanazon rokonának tartására, ekkor közöttük a kötelezettség kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg.

Ahogyan azt fentebb is említettük, a tartásra való jogosultságnak megvan a maga sorrendje, amely akkor lép életbe, ha valaki több jogosult eltartására lenne köteles, azonban mindegyiket nem képes eltartani. Ez esetben a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket; a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat; a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs – egymással egy sorban – a szülőt; a szülők – egymással egy sorban – a többi rokont; és a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi a tartásra való jogosultságban.

Cikkünk következő részében a tartásdíj meghatározásával és mértékével kapcsolatos gyakorlatot ismertetjük a szülőtartás körében.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja