Követelések elengedése I. (társasági adó)

Szerző(k): Kupa Krisztina | 2017.04.25 | Követeléskezelés

Amennyiben egy társaság saját gazdasági érdekeit figyelembe véve úgy dönt, hogy egyik partnerével szemben fennálló követelését elengedi, úgy az elengedés kapcsán elszámolt ráfordítás társasági adóbeli kezelése a követelés minősítésétől, illetve a partner személyétől függően elismert ráfordítás, de akár adóalap-növelő tétel is lehet.

A Tao törvény 8. § (1) h) pontjának rendelkezései szerint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése növeli a társasági adó alapját, kivéve, ha azt kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő társaságnak vagy magánszemélynek engedik el. Ha tehát egy társaság kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelését szeretné elengedni, figyelembe kell vennie, hogy az elengedett követelés kapcsán felmerült ráfordításával meg kell növelnie az adóalapját azzal, hogy további transzferár-korrekcióval az elengedés kapcsán nem szükséges számolni.

Attól függetlenül azonban, hogy az elengedés kapcsolt vállalkozás vagy független fél részére történt, a partnernél az elengedés kapcsán bevételt kell kimutatni, mely a társasági adó alapját képezi. Magánszemélyek esetében pedig – bizonyos kivételekkel – szintén adóköteles bevétel keletkezik az elengedéssel.

Fontos kiemelni azt is, hogy akkor, ha a követelés behajthatatlannak minősül – ami alatt a Tao törvény az éven túli, illetve a számvitelben behajthatatlannak minősülő követeléseket érti, a bíróság előtt nem érvényesíthető, illetve elévült követelések kivételével –, az adó alapját az elengedéssel kapcsolatban felmerült ráfordítással minden esetben meg kell növelni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.