Közös lónak túros a háta… avagy a közös tulajdon megszüntetése

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.04.05 | Ingatlan

Nagyon nagy eséllyel kerülünk életünk során olyan helyzetbe, hogy valaki mással, akár másokkal közösködünk – szándékosan vagy kényszerből – egy dolog tulajdonjogán. Közös tulajdon többféleképpen keletkezhet. Például ilyen helyzetet idéz elő az, ha két vagy több személy közösen vásárol egy ingatlant vagy egy adott ingatlant többen örökölnek.

Az ismert régi közmondás szerint azonban közös lónak „túros” (azaz „sebes” a nyeregtől vagy a hámtól, nem pedig helytelenül „túrós”!) a háta. Ez a mondás azért is passzol ide – a közös tulajdonban álló lovon kívül –, mert sok esetben a közösködés már nem egy fenntartható, kívánt állapot a tulajdonostársak részéről, s ezért szeretnének véget vetni a közösködésnek.

Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy egyáltalán van-e jogi lehetőség a közös tulajdon megszüntetésére. A válasz: igen, van. Ennek a barátságos, konszenzusos formája az, ha a tulajdonostársak egymás között meg tudnak állapodni a közös tulajdon megszüntetésének részleteiben.

A második és egyben jóval problémásabb esetben a bíróság egy peres eljárás végén fog dönteni a közös tulajdon megszüntetéséről. A Ptk. főszabályként kimondja, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Ennek indoka, hogy a tulajdonközösség fenntartását egyik tulajdonostárstól sem lehet követelni, a közös tulajdon megszüntetését tehát bármelyik tulajdonostárs – külön indok nélkül is – követelheti.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

Ez minden tulajdonostársnak olyan elévülhetetlen joga, amelyről érvényesen lemondani sem lehet. A tulajdonostárs tehát a közös tulajdon megszüntetését akkor is követelheti, ha a jogáról korábban lemondó nyilatkozatot tett, hiszen ez a korábbi nyilatkozata semmisnek fog minősülni.

Néhány sorral feljebb azt állítottuk, hogy főszabályként bármikor, bármelyik tulajdonostárs igényelheti a közös tulajdon megszüntetését. Ez alól a főszabály alól azonban a törvény meghatároz egy kivételt: amikor a bíróság nem rendelheti el a közös tulajdon megszüntetését, mégpedig akkor, ha az alkalmatlan időre esik (pl. ingatlanok esetében jelentős áringadozás vagy időleges piaci helyzetek).

A közös tulajdon megszüntetése során két nagyon fontos elvet kell kiemelni. Az egyik a sorrendiség elve, a másik pedig az, hogy nem érvényesül maradéktalanul a kérelemhez kötöttség elve.

A Ptk. felállít egy sorrendet, amit követni kell a felek egybehangzó akaratnyilatkozatának hiányában: (1.) természetbeni megosztás, (2.) az egyik tulajdonostárs általi magához váltás, (3.) közös értékesítés és (4.) a társasházzá alakítás.

Fontos, hogy a bíróság az eljárás során azt veszi figyelembe, hogy a felek kölcsönös, egybehangzó nyilatkozata alapján mely megszüntetési módot tartják kívánatosnak. Igaz, hogy a bíróság nincs kötve a felek akaratához, azonban a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A közös tulajdont elsődlegesen természetben kell megosztani. Ha ez nem lehetséges, mert pl. a közös tulajdon tárgyát fizikailag nem lehet megosztani, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, akkor a dolgot értékesíteni kell.

A megszüntetési módok közül az árverési értékesítést megelőzi a valamelyik tulajdonostárs általi magához váltás. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Főszabályként ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges.

Ha a magához váltással nem lehet eredményt elérni, akkor a közös tulajdon tárgyát értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.

Végül, utolsó lehetőségként az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető.

Tekintettel arra, hogy akár a megállapodásos utat választják a tulajdonostársak, akár pereskedni kényszerülnek azért, hogy ki tudjanak szállni a tulajdonközösségből, rengeteg kérdés merülhet fel, amit meg kell válaszolnunk.

Azt javasoljuk, hogy kérdéseivel keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja