Kriptovaluták – Ismét óvatosságra int az MNB!

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Sándor Géza | 2020.02.27 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank idén már több közleményében foglalkozott a virtuális fizetőeszközökkel és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekkel. Az előbbiekkel kapcsolatban korábban már több alkalommal, és most is felhívja a figyelmet, hogy „a kriptovaluták jogi helyzete ma még nagyrészt szabályozatlan, jellemzően nem tartoznak a jegybankok felügyelete alá, így rendkívül magas kockázattal járhatnak”. Ehhez szorosan kapcsolódik az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2020–2022. évek prioritásaira vonatkozóan közzétett stratégiája, amelyben továbbra is kulcsszerepet játszik a virtuális fizetőeszközök szabályozására vonatkozó európai uniós szintű keretrendszer kidolgozása.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

2020. február 5-én kelt sajtóközleményben az MNB a Facebook által kibocsátani tervezett Libra elnevezésű kriptovaluta hamis „előértékesítésére” hívta fel a befektetők figyelmét: a piramisjáték formában történő elkövetett csalások károsultjait egyetlen befektetővédelmi intézmény sem biztosítja, az esetleges veszteségek miatt polgári jogvita kezdeményezhető vagy bűncselekmény gyanúja esetén feljelentéssel lehet élni, de rendszerint az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező közvetítőkkel, elkövetőkkel szemben Magyarországról fellépni rendkívül nehéz, és az igényérvényesítés sikeressége csekély mértékű.

Az MNB 2020. február 14. napján kiadott sajtóközleményében a magas volatilitású kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyletek kockázataira figyelmeztetett: a kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozású virtuális fizetőeszközök a világ legtöbb jogrendszerében továbbra sincsenek szabályozás alá vonva, így azok, illetve az azokat kibocsátó vagy forgalmazó szolgáltatók felett állami szervek felügyeletet nem látnak el.

A közlemény kiemelte továbbá – a magyar jogrendben ismeretlen és akár jogosulatlan betét/pénzeszköz gyűjtésének is minősülhető – nyereségrészesedési jogot, mint szabályozatlan pénzügyi eszközt érintő kockázatot. A nyereségrészesedési jog nyilvánosság részére történő felajánlása kapcsán 2018-ban egy ügyben 27 millió forint összegű piacfelügyeleti bírságot szabott ki az MNB visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő engedély nélküli elfogadása miatt, és egyúttal több bűncselekmény gyanúja miatt is rendőrségi feljelentést tett. Megjegyezzük, hogy a nyereségrészesedés nem teljesen ismeretlen a magyar jogrendszerben, hiszen a vagyonjegyről szóló 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet hatálya alatt a gazdasági társaságok a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeinek bővítése, a hosszú távú vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében értékpapírnak minősülő vagyonjegyet bocsáthattak ki; ilyen kibocsátásra azonban 1993. május 15. napját követően nem kerülhet már sor.

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László

2020. február 24-án kiadott közleményében pedig a határokon átnyúló elektronikus számla- és kártyaszolgáltatásokat nyújtó fintech cégekkel szembeni kockázatokra hívta fel az MNB a figyelmet. A Magyarországon is fokozatosan növekvő népszerűségnek örvendő elektronikuspénz-kibocsátó intézményekkel kapcsolatosan felmerülő kisebb-nagyobb súlyú jogsértésekre, tájékoztatási vagy egyéb hiányosságokra mutatott rá: indokolatlan számlazárolás, töredékes magyar nyelvű tájékoztató, élőhangos vagy személyes ügyfélszolgálat hiánya, lassú ügyfélpanasz-kezelés vagy például előzetes tájékoztatás nélkül bevezetett tranzakciós díjak.

Az elektronikus pénz egyik legnagyobb előnye a GIRO Zrt. által biztosított bankközi klíring rendszeren keresztül, kötegelés útján megvalósuló átutalásokkal szemben a fizetési tranzakciók azonnali végrehajtása. Ez az előny – legalábbis a belföldi tranzakciókban – megszűnik azzal, hogy 2020. március 2. napjától elindul az azonnali fizetési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a 10 millió forint alatti elektronikus úton indított egyedi bankközi átutalások az év minden napján, 0–24 óráig, 5 másodperc alatt teljesülnek. Az azonnali fizetéssel a hagyományos bankszámlaszám mellett a kedvezményezett – a számlavezető banknál regisztrálható – ún. másodlagos azonosítójának (mobiltelefonszám, e-mail-cím, adószám vagy adóazonosító jel) megadásával is lehet utalni.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja