Lakott állapotban vásároltam árverésen ingatlant. Mit tehetek?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2020.05.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Árverésen vásárolt ingatlan esetén fontos különbséget tenni a „lakott” és a „beköltözhető” ingatlan között. Önmagában az, hogy az ingatlanban lakik valaki, még nem jelenti azt, hogy lakott állapotban kerül árverésre az ingatlan. A bírósági végrehajtásról szóló törvény meghatározza azokat a feltételeket, amikor egy ingatlant csak lakott állapotban lehet árverésre bocsátani. Amennyiben az árverési vevő lakott állapotban vásárolja meg árverésen az ingatlant, az ingatlanban lakó személyeket kiköltözésre, az ingatlan kiürítésére nem lehet kötelezni.

Természetesen ez a körülmény értékcsökkentő hatással bír, tekintve, hogy az árverési vevő a birtoklás és a használat jogának korlátozásával szerzi meg az ingatlant. Ha a lakottan árverezett ingatlanok lakói ellen kiürítési pert lehetne indítani, az azt eredményezné, hogy az árverési vevő a lakott ingatlan vételárának megfizetésével és a bennlakók cserelakás felajánlása nélküli kiköltöztetésével rövid időn belül beköltözhető ingatlanhoz jutna, ezzel gazdagodna, ami a korábbi tulajdonos sérelmét jelentené.

A bírói gyakorlat ezért úgy tekinti, hogy a lakásban maradó volt tulajdonost a bérlővel azonos jogállás illeti meg, ha árverés esetén az árverési vételár megállapítása a bennlakás értékcsökkentő hatásának figyelembevételével történt. A lakásban maradó volt tulajdonos tehát nem jogcím nélkül használja az ingatlant. Mindezek alapján a volt tulajdonos használati díj fizetésére köteles. Ilyen esetben az árverési vevő és az ingatlanban bent maradó személynek meg kell állapodnia a bérleti díjban. Amennyiben a feleknek nem sikerül ez utóbbiban megállapodniuk, úgy bírósághoz fordulhatnak a bérleti díj megállapítása érdekében.

Abban az esetben, ha az ingatlanban maradó volt tulajdonos a bérleti díjat nem fizeti meg, vagy olyan magatartást tanúsít, amely megalapozza a bérleti szerződés felmondását (pl. ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja), úgy a bérleti szerződést fel lehet mondani, és az árverésen vásárolt ingatlanban maradó személy a lakás kiürítésére kötelezhető.

Tehát nem csak az árverésen megjelölt kikiáltási árban van különbség a „lakott” és „beköltözhető” állapot között, hanem a hosszú távú jogkövetkezményekben is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.