Mennyi az annyi? – A fizetésképtelenségi eljárások hatása a kezességre

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Petrik Tamás | 2020.01.23 | Követeléskezelés

A kezesség rendeltetését kérdőjelezné meg, ha az adóssal szemben elrendelt csőd- vagy felszámolási eljárásban biztosított fizetési haladék vagy egyezség a kezes kötelezettségére is kihatna. De akkor hogyan alakul a kezes tartozása ezekben az esetekben? Jelen cikkünkben erre keressük a választ.

A kezesség járulékossága

A kezesség egyik legalapvetőbb jellemzője a járulékosság. A Polgári Törvénykönyv alapján a kezesség járulékossága azt jelenti, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, azaz ha a főkövetelés csökken, akkor a kezesség alapján fennálló tartozás is csökken, és ha a főkötelezettség megszűnik, a kezes is szabadul.

Ez a járulékosság egyirányú, vagyis, míg a főkötelezettség megszűnése vagy csökkenése főszabály szerint a kezesség megszűnését, illetve a helytállási kötelezettség csökkenését eredményezi, a kezes helyzetében bekövetkező bármilyen változás (például a kezes kiengedése a kötelemből) nem érinti a főkötelezett helyzetét.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szerződéseink érvényessége a járvány idején

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A fizetésképtelenségi eljárások hatása a kezességre

A főkötelezettség tartalma az adóssal szemben elrendelt csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban biztosított moratórium, illetve létrejött egyezség következményeként is változhat.

A kezesség célja, hogy védelmet nyújtson a jogosult hitelező számára az adós fizetésképtelensége esetére. Abban az esetben, ha a kezes helytállási kötelezettsége az adóssal szemben folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásban létrejött egyezség alapján lecsökkent tartozáshoz igazodna, a kezességnek ez a célja kiüresedne.

Éppen ezért a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék, illetve a csőd- vagy felszámolási eljárásban létrejött egyezség nem érinti a kezes kötelezettségét, vagyis a kezes ugyanúgy a teljes tartozásért felel.

E fenti szabály érvényesülésének feltétele, hogy a jogosult hitelező az egyezségkötést megelőzően tájékoztassa a kezest az egyezség tartalmáról, feltételeiről. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jogosult az adóssal megkötendő egyezség feltételeiről nem tájékoztatja a kezest, a járulékosság szabálya lép érvénybe, azaz az egyezség folytán lecsökkent követelés a kezes tartozását is ugyanilyen mértékben csökkenti.

A fentebb már említett egyirányúságból következik, hogy amennyiben a kezessel szemben indul csődeljárás vagy felszámolási eljárás és a hitelező a kezessel köt egyezséget, amely alapján a kezes követelése csökken, ezen egyezség a főkötelezettre semmilyen esetben sem hat ki, vagyis az adós ugyanúgy a teljes tartozást köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy a hitelező tájékoztatta-e a kezessel kötendő egyezségről.

Összességében tehát megállapítható, hogy a kezesség járulékossága a kezesség rendeltetésének betöltése céljából nem minden esetben érvényesül, figyelemmel kell lennünk azonban arra, hogy a kezest mindig tájékoztassuk a főkötelezettségben bekövetkező változásokról.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja