Mennyi az annyi, avagy milyen mértékig terjedhet a hulladékgazdálkodási bírság!? II.

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.30 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érve, ígéretünkhöz híven bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság megállapítási és számítási módját a korábban már hivatkozott és irányadó 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján.

A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.

Az alapbírságot a legmagasabb mértékben kell megállapítani abban az esetben, ha

  1. visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy
  2. ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, vagy
  3. a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása valósult meg.

Az alapbírságot a rendelet mellékletében meghatározottak szerint figyelembe veendő módosító tényezővel kell megszorozni.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Tulajdonosi generációváltással megújul az Ecovis – Az új generációs tulajdonosi kör személyes történetekkel mutatkozik be

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Kivételt képez a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele vagy az ország területén való átszállítása). Ebben az esetben a fizetendő bírság mértékét az alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömegtartomány középértékével kell számolni.

Szinte természetesnek mondható, hogy a jogalkotó kiemelten szankcionálja azt az esetet, amennyiben a szennyező „visszaesőnek” minősül.

A bírság összegét

  1. ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres,
  2. ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése esetén háromszoros,
  3. amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen – beleértve a védett természeti területet is –, jogszabály vagy felhatalmazása alapján védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy külön jogszabály szerint kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, ötszörös (!) szorzóval emelt összegben kell alkalmazni.

Amennyiben a bírság kiszabására a rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.

A bírság összegének kiszámításakor főszabály szerint az alábbi képletet kell alkalmazni:

B = A x M x S, ahol

B: a bírság forintban fizetendő összege; A: az alapbírság forintban; M: a jogsértés jellegét, súlyát, volumenét figyelembe vevő, a hulladék környezeti jellemzőitől (ezek lehetnek egyebek között a veszélyessége, hasznosíthatósága, ártalmatlaníthatósága) és mennyiségétől (tömegétől) függő módosító tényező; S: a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó.

A hulladék tömegének meghatározása méréssel, műszaki becsléssel, valamint számítással történhet.

A hulladék tömegének számítással történő meghatározása esetén – amennyiben a jogsértő nem kötelezett adatszolgáltatásra, és a keletkezett hulladék mennyisége egyéb módon sem határozható vagy becsülhető meg (pl. települési szilárd hulladék esetén) – a hulladék tömegét az évente kiadásra kerülő, az önkormányzati hulladékgazdálkodási címzett támogatások műszaki követelményeiről és a fajlagos költségekről szóló KöM közleményben megadott fajlagos adatokkal kell kiszámítani. Az itt megadott adatokkal becsülhető a háztartásokban keletkező szilárd hulladék mennyisége is.

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

A települési folyékony hulladék átlagos (4 fős) háztartásban keletkező mennyisége az adott településtípusra jellemző vízfogyasztás alapján, műszaki becsléssel vagy a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokhoz készített műszaki segédletben megadott fajlagos adatokkal határozható meg.

Hulladékelhagyás tettenérése esetén – amennyiben a jogsértő által elhagyott hulladék mennyisége a körülmények miatt nem határozható meg – a hulladék tömegének becsléséhez a szállításához igénybe vett szállítóeszköz műszaki adatait kell felhasználni.

Azokban az esetekben, amikor a jogsértő tevékenységhez hulladékmennyiség valamilyen okból közvetlenül nem rendelhető, a jogellenesen kezelt hulladék mennyiségét a hatóság rendelkezésére álló adatok (pl. anyagmérleg, hulladék-nyilvántartási bizonylatok), az üzembe helyezés és a felderítés között eltelt időtartam, valamint a létesítmény vagy technológia kapacitása alapján kell megbecsülni.

A bírság meghatározása során a hulladék tonnában kifejezett tömegével kell számolni. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni.

A rendelet az általános számítási módokon túlmenően tovább specifikálja az egyes konkrét esetekben kiszabható bírság pontos meghatározásának módját és összegét, amely azonban már az ügy további, egyedi körülményeitől függ.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Bihary Ákos LL.M.

Dr. Bihary Ákos LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja