Mérsékelt illetékfizetés a pereskedésben

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Pál Gergely | 2018.12.20 | Követeléskezelés

Egy polgári peres eljárás megindításának több feltétele is van ugyan, de az egyik leglényegesebb feltétele az adott eljárás illetékének a megfizetése. A jogszabály alapján a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Speciális esetben pedig a  polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény határozza meg az illeték számításának alapját.

Ha csak a polgári pereket vesszük alapul, az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke
a jelzett illetékalap után a peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb pedig 1 500 000 forint. Így jól látható tehát, hogy egy polgári peres eljárás egyik legköltségesebb része az eljárási illetékek megfizetése. Erre való tekintettel a jogalkotó meghatározott perbeli cselekmények bekövetkezése esetében biztosítja az eljárási illeték mérséklését a peres felek számára. Felmerül a kérdés, hogy akkor mit is jelent pontosan a mérsékelt illeték fogalma és mely esetekben lehet ezt a kedvezményt igénybe venni különösen a peres eljárásokra tekintettel.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Szomszédjogok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ahogy említettük, tehát különböző perbeli cselekmények megvalósulása esetén mérsékelt illetéket kell csak megfizetnie a feleknek, amely a ténylegesen megfizetendő eljárási illeték egy meghatározott százaléka. Mérsékelt illeték kedvezménye esetén a fél mentes az illeték egy részének a megfizetése alól. A jogalkotó a mérsékelt illeték által arra kívánja ösztönözni a feleket, hogy a peres eljárások – a követelés elismerésével vagy egyezségkötéssel – minél korábbi szakaszban lezáruljanak. Az illetékkedvezmény mértéke pedig nagyban függ attól, hogy az eljárás milyen szakaszában következik be az elismerés vagy egyezségkötés, illetve az elállás. A mérsékelt illetékről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezik, a bíróság a mérsékelt illetéket hivatalból állapítja meg.

A jogszabályra tekintettel jól látható, hogy a mérsékelt illeték egy sajátos kedvezmény, annak igénybevétele nem a peres fél személyi körülményeihez vagy az eljárás tárgyához kötődik, hanem kérelem nélkül, meghatározott perbeli események bekövetkezéséhez. Így a peres eljárási illeték 10%-a fizetendő, ha

  1. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig – közigazgatási perben legkésőbb az első tárgyalásig, tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az ítélet meghozatala előtt –
    1. a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll,
    2. az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik,
    3. az alperes a követelést az első tárgyaláson elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti,
    4. a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek,
    5. a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.

Érdekességképpen emelnénk ki, hogy 2018. november 24-i hatállyal a jogalkotó úgy módosította a jogszabályokat, hogy ha a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja, úgy az eljárási illetéket nem kell megfizetnie a félnek.

Az eljárási illeték 10%-át kell továbbá akkor is megfizetni a jogorvoslati eljárásban, ha a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet az azt előterjesztő fél a tárgyalás megkezdése előtt vagy a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig visszavonja.

A peres eljárás illetékének 30%-át kell leróni, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően

  1. az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg
  2. a per megszüntetését a felek közösen kérik.

A peres eljárás illetékének 50%-át kell megfizetni, amennyiben a perben álló felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kötnek egyezséget.

Természetesen speciális szabályok is megtalálhatóak a jogszabályban, így például arra az esetre is mérsékelt illetéket kell csak megfizetni, ha a felek ún. közvetítői eljárásban vesznek részt. Ezen felül speciális rendelkezések találhatók a törvényben a nemperes eljárásokra, illetve a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény vonatkozásában is.

A fentiekből látható tehát, hogy polgári peres eljárások kezdeményezése esetén az eljárást kezdeményező peres félnek komoly anyagi költségekkel kell ugyan számolnia, de ha a peres eljárás korábban lezárul a felek cselekményei által, úgy kedvezőbb elbírálásban részesülnek az illetékfizetés tekintetében.

A Munka Törvénykönyve magyarázata

Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 15.900 Ft helyett 11.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja