Mi minősül alkotórésznek a polgári jog szabályai szerint?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.07.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A polgári jog szabályainak választ kell adniuk arra is, hogy a tárgyi valóságban egymástól fizikailag megkülönböztethető tárgyak miként képezhetők le a dolog jogi fogalmaira is. Ennek keretében meg kell határozni azt is, hogy a fizikai dolgok miként rendelhetők hozzá a jogi értelemben vett dolgokhoz; erre ad az egyes jogokban – így a magyar polgári jogban is – megoldást az alkotórészi, illetőleg tartozéki kapcsolat polgári jogi kategóriája. Mi az előbbivel foglalkozunk most. 

Az alkotórészi minőség nem a dolgok természetével járó adottság, hanem jogi kategória, amelynek elsődleges fogalmi eleme a tartós egyesítettség, a másodlagos pedig az elválasztással járó számottevő értékcsökkenés, illetőleg a használhatóság számottevő csökkenése. 

Tartós egyesítettség hiányában két vagy több fizikai dolog egymáshoz való helyzetének a megváltozása akkor is irreleváns jogi tény marad, ha így az érték vagy a használhatóság csökkenne. 

Alkotórésznek minősül az, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Alkotórész ezért az, ami az önmaga vagy a fődolog megsemmisítése, aránytalan mértékű megrongálódása, használatának, illetve jogi vagy gazdasági céljának megváltoztatása nélkül attól nem választható el. Fődolog pedig az, amelyet a dologi jog az összetett dolog esetében a tulajdonjog tárgyaként kezel.

Egységes és összetett dolgokról beszélni polgári jogi értelemben csak az alkotórészi és tartozéki kapcsolat összefüggésében lehet. Önmagában annak, hogy a dolog egymástól állagsérelem nélkül szétválasztható több dologból áll-e, nincs dologi jogi relevanciája. 

A kapcsolat a fődolog és az alkotórész tekintetében addig áll fenn, amíg a közöttük lévő, alkotórészi kapcsolatot teremtő összefüggés olyan erős, hogy annak állandó jellege megállapítható. Az alkotórész tehát a „fődologgal” (amelynek alkotórésze) egységet képez, ezért az alkotórész és fődolog tulajdonjoga nem válhat szét. Az alkotórésszé minősítés így – logikusan – kizárja azt, hogy az alkotórésznek minősülő dolgon más szerezzen tulajdonjogot, mint aki a fődolog tulajdonosa. 

Fődolog és alkotórész külön nem ruházható át és nem terhelhető meg, fődolog és alkotórésze nem képezhetik külön dologi jogok tárgyát sem. 

Természetesen ez csak addig igaz, amíg az alkotórészt és a fődolgot nem választják szét egymástól. Szétválasztás esetén – önálló dologként – már jogi sorsuk sincsen összekapcsolva, külön is átruházhatók és megterhelhetők lesznek.

Az alkotórészi kapcsolatnak feltétele a fődolog és az alkotórész tartós egyesítettsége. Ez megvalósulhat már a fizikai kapcsolódás által is. Így a fűtésrendszer a hozzátartozó kazánnal együtt alkotórésze a háznak (BH1983. 133.), a beépítéssel a beépített nyílászárók is alkotórészévé válnak az épületnek (BH1999. 127.). 

A föld alkotórésze a földből kinövő fa, vetemény és más növényzet is, így szükségképpen egységes a föld és az attól el nem választott növényzet (termény) tulajdonjoga. A növényzet mindaddig, amíg a föld alkotórészét képezi, nem lehet másnak a tulajdonában. Az elválasztással a termény a földtulajdonosé lesz, kivéve, ha másnak olyan joga áll fenn a földön, amely őt a föld hasznain (gyümölcsén) való tulajdonszerzésre feljogosítja (haszonélvező, haszonbérlő). 

A dolog és alkotórésze közötti tartós kapcsolat azonban nemcsak fizikai kapcsolódás lehet, hanem a dolgok rendeltetésének egymásra utaltságában (funkcionalitás) is jelentkezhet; vagy éppen ellenkezőleg: a fizikailag tartós kapcsolat sem alapozza meg az alkotórészi minőséget, ha a fizikailag tartós egyesítés az ideiglenesség céljával történt. 

Ugyanez vonatkozik a használhatóság vagy az érték csökkenésére is. Mindezen szempontok alapján ezek konkrét esetben való mérlegelésével kell a bírói gyakorlatnak az alkotórészi minőséget megítélnie. 

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.