Mikortól ketyeg a felmondás?

Szerző(k): Dr. Puskás Attila | 2018.06.07 | Munkajog

A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy egy felmondást szerződésszerűen postai úton elküldünk, azt azonban a címzett nem veszi át, így esetleg a hosszas kézbesítés miatt kicsúszunk a 30–60 napos felmondási időből, és már senki sem tudja, mikor is szűnik meg a jogviszony.

A Ptk. rendelkezései a felmondás írásbeli közlése esetén is elvárják a felektől a jognyilatkozat hatályosulása érdekében az együttműködésüket. A polgári jog jogelvei vagy konkrét szabályai nem tesznek lehetővé olyan értelmezést, amely kizárólag az egyik fél számára tenné lehetővé az abban a kérdésben való döntést, hogy a másik féltől érkező jognyilatkozatot mely, általa választott időpontban veszi át, tehát nem érdemes trükközni, kétszeri átvételt megtagadni és „nem keresni” a küldeményt.

A Ptk. 4. § (4) bekezdése értelmében a polgári jogi jogviszonyokban az adott helyzetben általában elvárható módon kell eljárni, és saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. E tilalom megszegését eredményezné, amennyiben kizárólag az egyik szerződő fél hatalmasságán múlna, hogy egy postai küldemény tartalmát mikor ismeri meg – vagy teljesen passzív magatartása esetén annak tartalmát nem ismeri meg. A bírói gyakorlat szerint, ha a postai úton továbbított küldeményt illetően megállapítható, hogy az az érdekelt tudomására jutására alkalmas volt, de az azért nem került megismerésre, mert a kézbesítést az érdekelt fél megakadályozta, úgy a felmondó nyilatkozat akkor is közöltnek tekinthető, ha az az érdekelt félnek azért nem jutott tudomására, mert az azt tartalmazó irat átvétele az ő hibájából hiúsult meg, vagy következett be később (BH 2011.68.).

INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning

Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa

Részletek, jelentkezés >

Az, hogy a címzettnek a postai értesítő bedobásától számítottan hány munkanap áll rendelkezésére  a küldemény átvételére, nem a felek, hanem a postai szolgáltatást végzők vonatkozásában állapít meg határidőt, amely alatt a kézbesítési sikertelenség esetén meghatározott ideig kötelesek biztosítani a küldemény átvételének lehetőségét. Ezért e határidő betartásának a felek közötti jognyilatkozat hatályosulására vonatkozóan nincs kihatása. Így a postai úton (nem hivatalos iratként) kézbesített jognyilatkozat akkor tekinthető megérkezettnek, azaz hatályosultnak, ha az a címzett rendelkezése alá kerül oly módon, hogy kizárólag az ő akaratelhatározásán múlik, hogy a nyilatkozat tartalmát mikor ismeri meg.

A jóhiszemű joggyakorlás követelményére [Ptk. 4. § (1) bekezdés] és a Ctv. 7. § (1) bekezdésében írt kötelezettségre tekintettel a gazdasági társaságoktól elvárható olyan munkarendet, munkaszervezetet működtetni, amely lehetővé teszi a társaság székhelyére érkező üzleti életben szokásos postai küldemények lehető legrövidebb időn belül történő átvételét. E következtetés közvetlenül adódik a Ctv. 7. § (1) bekezdésének azon megállapításából, hogy a cég székhelye a cég olyan bejegyzett irodája, amely a cég levelezési címét jelenti, nevezetesen azt a helyet, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételét, érkeztetését és egyéb kötelezettségek teljesítését végzi. A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről (BH 2005.68.II.).

Amennyiben a fél a postaládájában elhelyezett értesítés ellenére a küldemény átvétele céljából a postán nem a – cégektől a fentiek szerint elvárható – legrövidebb időn belül jelent meg, ezzel akadályozza a küldemény kézbesítését. Ezen akadályozás nem eredményezheti azt, hogy az egyébként kellő határidőben, előírt módon és alakiság megtartása mellett részére megküldött küldemény kézbesítésének első postai megkísérlése sikertelensége miatt a másik fél által megszüntetni kívánt szerződés nem kívánt idővel meghosszabbodjon, így a bírói gyakorlat értelmében a küldemény átvételének hiánya akár azzal a következménnyel is járhat – természetesen bizonyítástól függően –, hogy egy jogviszony a még át nem vett küldemény alapján szűnik meg.

Ezekben az esetekben tehát kiemelten fontos, hogy körültekintően járjanak el a felek a küldemények átvétele tekintetében.

 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.